Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. november - Civitas Europica Centralis
2012-11-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Buda pest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21114 . 17 alkotmánybírósá gi határozat nem érintette, azaz továbbra is sértik az uniós jogot. Nem döntött az Ab a megsemmisített törvényen alapuló egyedi határozatok érvényességéről sem, amellyel a bírák jogviszonyát megszüntették. Miután az OBH hivatalból nem tesz előterjesztést a felmentett bírák jogviszonyának helyreállítására, az érintetteknek munkajogi pereket kell indítaniuk. Az uniós jog sérelme viszont mindaddig fennáll, amíg minden egyes bíró jogsérelmét nem orvosolták - fejti ki a korábbi államfő. A komment.hu oldalon megjelent írásában hangsúlyozza, az Alkotmánybíróságnak nincs eszköze arra, hogy döntésének érvényt szerezzen. Az is hajszálon múlt, hogy - az elnök szavazategyenlőség esetén duplán számító voksával, a csakis kormánytöbbség által jelölt és megválasztott új bírák masszív ellenállásával szemben - a nyugdíjszabályokat megsemmisítő döntés megszületett - írta. Sólyom László emellett hangsúlyozza, hogy a bírák szolgálati viszonyának - feltétel nélküli - helyreállítása mellett a szabályozás megváltoztatása is szükséges: az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megfelelő részeit hatályon kívül kell helyezni. A volt köztársasági elnök megemlíti, hogy a szolgálati idő felső korhatárának leszállítása csakis fokozatosan történhet, azaz a 65 év feletti bírót sem lehe t máról holnapra nyugdíjba küldeni. Az uniós bíróság ítélete a példa annak a módszernek a kudarcára, amikor az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása céljából olyan részletszabályokat iktatnak az alkotmányba, amelyek ellentmondanak az alapelveinek - álla pítja meg Sólyom László. "Ha olyan rendelkezések kerülnek bele az alaptörvénybe, amelyek annak alapelveivel ellentétesek, ezek az uniós jogba is ütközni fognak, amennyiben az adott területre van uniós szabályozás. Ha az Alkotmánybíróságot meg is próbálják kerülni, az unió bíróságát nem tudják" - összegez. Sólyom László szerint az alkotmánybíráskodás jövőjét tekintve is fontos a luxemburgi ítélet. "Valóban a magyar alkotmányos rendszernek kellene megoldania az alkotmány érvényre juttatását. Ehhez pedig a z kell, hogy az Alkotmánybíróság érvényt szerezzen az alaptörvény lényegét adó, alapvető rendelkezéseinek azokkal az alkotmányba felvett részletszabályokkal szemben, amelyek ellentétesek ezekkel az alapelvekkel (s amelyek egyébként sem alkotmányba illő, vé grehajtási jellegű szabályok)" - írja. Véleménye szerint az uniós bíróság ítéletéből is az következik, hogy van az alkotmányon belüli hierarchia. Ez volt a bírák nyugdíjazása ügyében hozott határozat alapja is. Csakhogy az Abdöntés minimális többs éggel született. "A bírák másik felének különvéleményei pontosan az alkotmány értelmezésének és az alkotmánybíráskodás feladatának a kezdetekkor lefektetett alapjaival fordultak szembe" - fejti ki Sólyom László. Mint írja, az első, általa vezetett Ab m indent megtett, hogy meghonosítsa "a közös európai alkotmányos hagyományt", amely "nem normák tömege, hanem a belőlük folyó magatartás: az alkotmányosság akarása". Magyarország uniós csatlakozása után azonban a közös alapelvek nagy része immár formalizálva , kötelező jogszabályként vonatkozik ránk, s betartásukat az unió kikényszeríti. "Ám az Alkotmánybíróság elsődleges felelőssége az alkotmányos alapok fenntartása a maguk teljességében, függetlenül a nemzetközi szankciós lehetőségektől. Ehhez továbbra i s az alkotmányosság akarása kell. S ebben kellene osztoznia az alkotmányos demokrácia további őrzőinek is: az ombudsmannak és a köztársasági elnöknek" - hívja fel a figyelmet a volt államfő. v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina
