Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. november - Civitas Europica Centralis
2012-11-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 363 0 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21113 . 10 ? ? Lengyel gazdasági sikerrecept négy pontban – „ A baloldal túlzottan üti az Orbánkormányt ” – Rafal Trzaskowskit , a néppárti frakcióban ülő lengyel európai parlamenti képv iselőt kérd ezte a Magyar Nemzet (MNO) ? ? Fasisztázni külföldön – „ Nem kell keresnie az MSZPnek, mi legyen a pártok és egyesületek közös nevezője a kormánybuktatásra készülő oldalon. A fasisztázást kell gyakorolniuk naponta. Ez az ő közös nevezőjük. Fasisztázni, rasszistázni kell idehaza és külföldön, tévécsatornákon és újságokban, lakossági fórumon és kampánygyűléseken. Harsogva és vonítva, nyüszítve és uszulva, demokratikus szólamoktól habzó szájja l és öklöt rázva. Ahogy most Mesterházy Attila tette egy olasz baloldali napilapnak , a ? ? l’Unitának adott interjúban. Az MSZPvezér kétségbeesést mí melt az itthoni fasisztaveszély miatt, pedig valójában csak attól fél, hogy 2014ben megint nem az ő pártját választják a – nyilvánvalóan fasiszta – szavazók. Ki merte jelenteni, hogy a Nobelbékedíjas Európai Unió „nem nézheti tétlenül Magyarország fasisz tává válását ”…” ? ? ? ? Körmendy Zsuzsanna (MNO) ? ? Kiszorítósdi – „ Eddigi retorikáját tekintve csöppet sem meglepő Crin Antonescu PNLelnök bejelentése, hogy a kormányzó balliberális szövetsé g célja a kétharmados parlamenti többség elérése, mivel így ki lehetne szorítani az RMDSZt – és így a magyar igényeket is – az alkotmánymódosításról szóló tárgyalásokról. A PNL vezetőjétől egy ideje már megszokhattuk, hogy kampánymegnyilvánulásainak csimb orasszóját egy jó kis magyarozás jelenti. Idén májusig ennek fő oka az volt, hogy ellenzékből kényelmesen nemzetárulózhatta a PDLt, mert a magyarokkal együtt kormányoz, kormányra kerülését követően pedig ez a hagyomány egyrészt azért maradt meg, mert érté kelhető kormányzati tevékenység híján még mindig a magyarveszéllyel való riogatást tartják a legjobb póttevékenységnek, másrészt pedig kívánatosnak tartanák, ha minél kevesebb potenciális koalíciós partnerrel kellene osztozkodni …” ? ? ? ? Balogh Levente (Krónik a) ? ? Behódolás vagy együttműködés? – „ Nem tudom, hány éve hangzott el, de nem megy ki a fejemből. Amikor, nem nagy nyilvánosság előtt, egyik romániai m agyar köztisztségviselőnket megkérdeztem, hogy munkájában milyen elveket követ, azt válaszolta: én politikus vagyok, a legfontosabb úgy beszélni és cselekedni, hogy mindig alkalmazkodni tudjak a helyzethez. Azóta is alkalmazkodik. És nem ő az egyetlen Erdé lyben, Magyarországon, Romániában, hogy csupán az általunk jobban ismert helyszínekről beszéljek. Ez a kis közjáték jutott eszembe, amikor a napokban az Erdélyi Magyar Néppárt rövid közleményt jelentetett meg arról, hogy dr. Jakubinyi György érsek Gyulafeh érváron fogadta a politikai alakulat küldöttségét. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy szükség van a magyar politikai és civil szervezetek, valamint a történelmi egyházak együttműködésére, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság ügyeit hitelesen é s hatékonyan lehessen képviselni – fogalmazott a dokumentum, majd hozzátette, hogy a találkozón az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői tájékoztatták az érseket a párt hosszú távú terveiről és választási programjáról, és a felek a magyar történelmi egyházak nemze tpolitikai szerepvállalásának jelentőségéről tárgyaltak …” ? ? ? ? Székedi Ferenc (Maszol.ro) ? ? Transzszilvanizmus – „ Ez Erdély, nem Bukarest, szurkolóink civilizáltak, mint a magyarok, osztrákok vagy németek: Iuliu Mureşan , a kolozsvári CFR fociklub elnöke ilyen szavakkal nyugtatta a török ellenfél szurkolóit kolozsvári utazásuk előtt. Nem az első ilyen hozzáállás az erdélyi románság részéről, éppen ellenkezőleg, az utó bbi években egyre inkább tudatosul Erdély civilizáltabb mivolta, egyre többen hangsúlyozzák büszkén az évszázados történelmi nyugati, európai kötődés hagyatékát. A nacionalista agymosás után – amely eltörölni akart minden különbséget Erdély és a Kárpátokon túli vidékek között – egyre több erdélyi román fogja fel, hogy Erdély történelme nem 1918ban kezdődött, hanem az azelőtti időkben virágzott
