Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21003 . 15 E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r ? ? Trianon és a holokauszt traumája – Romsics Ignác objektivi tása – „… A katasztrófához vezető „végzetes lejtő” Horthy Miklós kormányzóvá választásával kezdődött. A bel- és külpolitikát a területi revízióra való törekvés, az állam által jóváhagyott frankhamisítás és a „zsidó törvények” jellemezték. „Az ország tömeg gyilkosok szövetségesévé vált” (Bibó István), mert ez a szövetség hozzásegítette az „elcsatolt területek” egy részének (ideiglenes) visszaszerzéséhez. Az magyar holokauszt sem volt hirtelen bekövetkező testilelki sérülés, hanem a náci Magyarország ítélete a bűnbaknak kikiáltott zsidóság felett. 1941 nyarán Horthy tudtával és beleegyezésével „átdobtak” a határon a 1320 ezer „hontalan” és „rendezetlen állampolgárságú” zsidót, akiket a németek KamenyecPodolszknál kivégeztek. Magyarország 1941 márciusában me gszakította a diplomáciai viszonyt Angliával, júniusban megtámadta a Szovjetuniót, decemberben pedig hadat üzent az Egyesült Államoknak. 1944 tavaszán az országot megszállták a német csapatok. Októberben Horthy átengedte a hatalmat a „fajvédő” Szálasi Fere ncnek és nyilas terroristáinak. A háborút lezáró párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, sőt, újabb három falut (Pozsonyi hídfő) csatolt Csehszlovákiához. Trianon ítéletét utólag hitelesíti, hogy a Horthy – Szálasikorszak volt Magyarorsz ág történetének a legszégyenletesebb negyedszázada …” ? ? ? ? Garzó András (Galamus) C C i i k k k k e e k k OGY - nemzeti összetartozás bizottság üdvözli a szlovákiai magyar szervezek nyilatkozatát Budapest, 2012. október 2., kedd (MTI) - Alapvető és fontos elemeket ta rtalmaz a Szlovákiában élő magyarság számára a nemzeti megmaradást és fejlődést érintő alapkérdésekben a szlovákiai magyar szervezetek által a közelmúltban elfogadott dokumentum - az erről szóló támogató nyilatkozatot egyhangúlag fogadta el keddi ülésén az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága. A nyilatkozatban rögzítették, hogy a testület örömmel értesült a Szlovákia Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja és a MostHíd által aláírt A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentum elfogadásáról. A nemzeti összetartozás bizottsága a jövőben minden olyan kezdeményezést támogat, amely szolgálja a magyar nemzeti közösségek szülőföldjükön való boldogulását - zárul a nyilatkozat. A Szlovákiai Magyaro k Kerekasztala civil szervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a MostHíd képviselői szeptember 24én Pozsonyban írták alá a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát, amely egy alapelvrendszert, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit rögzíti. Az al apdokumentum összefoglalja a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges célokat, rögzíti közös értékeiket, és rámutat a megmaradás feltételeire. A dokumentum első sorában leszögezik: a szlovákiai magyarság a magyar nemzet része, ugyanakkor tagjai egy ben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A dokumentum a célok között a nemzeti megértés és tolerancia légkörének kialakítását említi. Hangsúlyozza a nyelvi egyenlőség és a regionális önkormányzatisá g megteremtésének szükségességét, valamint megemlíti az alkotmányos egyenlőség lefektetésének fontosságát is, utalva arra, hogy a "Mi, a szlovák nemzet..." megfogalmazással kezdődő szlovák alkotmány a polgárokat államalkotókra és másokra osztja. Az alapdok umentumot az MKP nevében Berényi József elnök, Bugár Béla, a MostHíd párt elnöke, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében Tokár Géza írta alá. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szeptember 25én az MTIhez eljuttatott közös
