Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21027 . 17 C C i i k k k k e e k k Azeri kiadatás - Szakértő: a téves politikai kockázatfelmérés könnyen erkölcsi és diplomáciai károkhoz vezethet Budapest, 2012. október 26., péntek (MTI) - Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos főmunkatársa szerint az azeri katonatiszt kiadatásának tanulsága, hogy a téves politikai kockázatfelmérés még akkor is vezethet erkölcsi és diplomáciai károkhoz, ha egy ország nemzetközi egyezményes al apon és jogszerűen lefolytatott eljárásban próbál kapcsolatépítő gesztusokkal eleget tenni egy másik állam elvárásának. A kutató az MKI honlapján pénteken közzétett elemzésében kiemelte, hogy a Ramil Safarov elengedése miatt fellobbant politikai indul atok és nemzetközi tiltakozások egy kényes, összetett és ellentmondásos helyzetre irányították a figyelmet. "A rendkívül gyorsan és visszafordíthatatlanul" kialakult helyzet szemlélteti, hogy miként válhat egy más esetben technikai kérdés - egy elítélt áts zállítása hazájába büntetésének letöltésére - különleges politikai jelentőségű üggyé egy "robbanásveszélyes és elhúzódó konfliktussal terhelt térségben" - fogalmazott. Úgy vélte, hogy amint azt Azerbajdzsán késlekedés nélkül végrehajtott elnöki intézke dése megmutatta, egy "kellően elszánt" állam könnyen visszaélhet az államközi együttműködés adta lehetőségekkel. Az átadást követő elnöki kegyelem azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül a közvetlen jogsértést elkövető félnek kell a legkellemetlenebb dipl omáciai és politikai veszteségeket elviselnie, hanem "a nemzetközi jogi normákkal összhangban eljáró, de együttműködésével szabályszegésre alkalmat teremtő" országnak - írta. Hozzátette, a stratégiailag kulcsfontosságú kaukázusi térség konfliktusának "ingo ványába" besétáló bármely külső félnek fokozott óvatossággal kell felmérnie a politikai kockázatokat. A szakértő hangsúlyozta: Magyarország Örményországgal szemben nem követett el nemzetközi jogsértést, amit az is bizonyít, hogy Jereván sem tudott eddi g olyan magyar lépést megnevezni, amely államközi gyakorlatba vagy nemzetközi jogi szabályokba ütközne. Az azeri elítélt átadásával összefüggésben Magyarország nem sértett meg egyetlen két- vagy többoldalú megállapodást, nemzetközi normát sem - mutatott rá . Kiemelte, ezért Örményország nem várhat el vagy követelhet Magyarországtól elégtételt, vagyis azt, hogy Budapest elismerje, nemzetközileg védett örmény érdekeket vagy jogokat sértett volna, és emiatt "bocsánatot kérjen". Az már korábban is vilá gos volt, hogy Azerbajdzsán és Magyarország alapvetően eltérően tekint Safarov tettére és személyére - idézte fel. Kifejtette, Örményország harmadik félként folyamatosan figyelemmel kísérte az azeri katonatiszt elleni magyarországi eljárást és a büntetés v égrehajtását, és - állítása szerint - figyelmeztette Magyarországot az Azerbajdzsánban kialakult megítélésre, amely erkölcsileg felmentette, és hazafias tettnek minősítette a gyilkosságot. Azerbajdzsán és Örményország hajthatatlansága, valamint az azer i kormány bel- és külpolitikai céljai alapján valóban elképzelhetőnek tűnt, hogy ha az azeri állami hatóságok "szabad kezet kaphatnak", megpróbálhatják megszüntetni a büntetést és elengedik Safarovot - vélekedett. Megjegyezte, éppen ezért volt szükséges, h ogy az átszállítást megelőzően Baku kétséget kizáróan, hivatalosan és írásban jelezze készségét a büntetés folytatására az 1983as strasbourgi egyezményben meghatározott módon. Törő Csaba szerint a kegyelem lehetőségét ugyan nem lehetett kizárni Safaro v azeri joghatóság alá kerülése után, de az jogszerűen csak magyar egyetértéssel lett volna végrehajtható. Az egyoldalúan és a magyar szándékkal, valamint az alkalmazott egyezménnyel ellentétes kegyelem is elképzelhető volt, amennyiben Azerbajdzsán vállalj a az ezzel járó nemzetközi jogsértést. Mivel azonban az átszállításkor hivatalos nyilatkozataiban és állásfoglalásaiban Baku amnesztiára vagy kegyelemre még utalást sem tett, nem volt megállapítható, hogy a nemzetközi egyezményből eredő kötelezettségei t valóban megszegni készülne - mutatott rá. Úgy vélte, ennek valószínűsége nem volt pontosan felmérhető, mert az teljes egészében az azeri fél elszántságától függött. A Baku valós szándéka és hivatalos nyilatkozata közötti ellentét csak az egyezményes eljá rás szerinti átadást követően vált nyilvánvalóvá, amikor Magyarországnak már semmilyen lehetősége sem maradt, hogy a jogellenes helyzetet megváltoztassa - áll Törő Csaba elemzésében. Magyarország augusztus 31én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katona társa 2004es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfügges zti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról
