Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Ce ntralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21025 . 11 (megalakulásának helyszínéről Velencei Bi zottság). Erről az ? ? InterfaxUkraina hírügynökségnek nyilatkozva beszélt e testület elnöke ( www.umdsz.uz.ua /2012.10.24. ) ? ? Az EU nem alkalmazhat kettős mércét a Benešdekrétumok ügyében! – A héten Bagó Zoltán benyújtja az Európai Bizottsághoz a szakmai ellentmondásokat feltáró írásbeli választ igénylő kérdését. A fideszes képviselő bízik b enne, hogy ez alapján az Európai Bizottság eddigi álláspontját megváltoztatja, és erélyesen fellép Szlovákiával szemben a Benešdekrétumok ügyében (Felvidék.ma) ? ? Varga Andrea ügyében szó lalt fel az EPben Tőkés László – A Bukarestben, az utcán bántalmazott Varga Andrea történész esetéről beszélt az Európai Parlament plénumában Tőkés László EPképviselő (Krónika) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? Békeharc – „ Nem tudjuk, a hivatalos kánon szerint szabade a békemeneten rendszerváltás előtti május elsejék hangulatát érezni – a kísértés mindenesetre erős volt. Ha egy szabad ország polgárai, (többnyire) szabad elhatározásukból a háborítatlanul uralkodó kormány mellett (és egyúttal a szabadságért) tüntetnek, az korántsem véletlenszerűen csalja elő az ’57es munka ünnepének emlékét, amikor az egész világnak meg kellett mutatni – annak a felének is, amelyik ’56ban velünk volt – , hog y bő fél évvel a szabadságharc leverése után, itt bizony él és virágzik a dolgozó nép és az „élcsapat” szövetsége. Amennyiben a januári békemenet 1957 május elsejét idézte, akkor a mostani – tovább fokozva a történelmi és ideológiai káoszt – már inkább az 1989es majálisra emlékeztetett: az utcát már nem a hatalom ellenőrzi (a számbeli fölény is csak a BM szerint van meg), a köztereken és az emberek figyelmén már osztozni kell az ellenzékkel, és a kormánypárti megmozdulás már nem az erőt, han em csak a fogyatkozó önbizalmat demonstrálja. Kádárnak és az ’56os forradalom romjain felépült rendszerének 32 évbe telt eljutni az első diadalmas felvonulástól az utolsóig. Az Orbánrendszer tíz hónap alatt befutotta ugyanezt a pályát: hazug országban, m anipulációmentes közmédia híján nem tudhatjuk, hogy hányan védték Orbán Viktort (kitől is?, Európától?, a tőke gyarmatosításától?, a tudjukkiktől?) az első békemeneten, de hogy a másodikon még a furcsán számoló rendőrség szerint is egy nagyságrenddel keves ebben voltak, azt érdemes följegyeznünk …” ? ? ? ? Hargitai Miklós (Nsz) ? ? A magyar külpolitikáról: útkeresés – „ A külpolitikáról – lásd foci és az időjárás – minde nkinek van véleménye. Ez fontos, mert az ország nem légüres térben, hanem a nemzetállamok közössége tagjaként működik, és az emígy megszabott keretek között próbálja sajátos nemzeti érdekeit érvényesíteni. Ezt kimondva, az is igaz – mint másutt is – , hogy a legtöbb ember számára a napi megélhetési gondok és az ország belügyei sokkal fontosabbak, mint a külpolitika. Az utóbbi rendszerint a vájt fülű „szakértők” terrénuma, akik a sajtóban vagy/és a tévében mondják a magukét. A Népszabadság szeptember 29i szá mában megjelent nem egy, nem két, hanem négy (!) szerző által jegyzett eszmefuttatás is idetartozik. Ha jól értem, a cikk tézise az, hogy „valahol utat tévesztettünk” az utóbbi húszegynéhány év során. A szerzők szerint az „útvesztés” ódiumáért nem az ered etileg konszenzusbarát politikai elit, hanem a közmegegyezést felrúgó Fideszkormányok felelősek – mégpedig a szomszédságpolitika, európai integráció és a transzatlanti, értelemszerűen USAkapcsolatrendszerek tekintetében. Tekintettel a szerzők némileg fel hevült, de civilizált hangnemű és szakmailag adekvát mondanivalójára, megkísérlek erre néhány decibellel halkabb és remélhetőleg hasonlóan civilizált választ adni.
