Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 1 0.. • + 3 630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21024 . 25 Hogy itt még milyen előrehaladott háttértevékenység is zajlik, erre vonatkozólag az RMDSZ honlapja tudósít. Esz erint „a FUEN (Európai Nemze tiségek Föderatív Uniója) égisze alatt folytatódik a kisebbségi tematikájú állampolgári kezdeményezés előkészítése”. Megtudhatjuk azt is, hogy „október tizedikén Brüsszelben találkoztak a FUEN, az SVP (Dél Tiroli Német Néppárt) és az RMDSZ képviselői és e gyeztettek a kezdeményezés tartalmáról és menetrendjéről”. A közös tevékenység lényege, hogy a szoros politikai együttműködés jött létre a FUEN ernyője alatt készülő európai állampolgári kezdeményezés (EPK) ügyében. Erről az egy üttműködésről Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta: “Az európai állampolgári kezdeményezés óriási lehetőséget rejt magában, a segítségével olyan eredményeket érhetünk el, amelyeket az EUs szintű politikai akarat hiányában eddig csupán remélhettünk. Az elők észítés során mindenki óvatosságra intett bennünket, ezért reális és tartható időpontnak tűnik jövő év márciusáig megalakítani a kezdeményező bizottságot, amely a későbbiekben szakértők és jogászok bevonásával véglegesíti a kezd eményezés szövegét.” Az info rmációk özönében érdemes rendet vágni. Az ugyanis, hogy az ENP a térség egyik meghatározó, az Európai Parlamentben is nagy befolyással rendelkező konzervatív tömörülése „bátorítja a kisebbségi közösségekre vonatkozó kedvező inté zkedések és politikák elfoga dását”, valóban haladás és ezt a törekvést minden magyar politikai tényezőnek támogatnia kell. Annál is inkább, mert – jóllehet itt semmiképpen nem az autonómiatörekvések nemzetközi elismeréséről van szó – a nemzetközi fellépés, még ilyen formában is lehet hasznos és jó. Mert a magyar autonómiatörekvések szempontjából, az RMDSZ részéről áttörésnek becézett előrelépés szükséges, de nem elégséges. Ami azt jelenti, hogy autonómiatörekvések nemzetközi megjelenítése magyar részről tov ábbra is elsődleges fontossá gú, semmivel sem helyettesíthető, átfogó politikai feladat. Zavar viszont, s elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ a tényekből ítélve, össze akarja kötni a ENP esetleges konkrét politikai akcióját, ami jó, a csupán a saját részérdekéne k tűnő EPK kezdeményezéssel. Ezen a helyen már többször foglalkoztunk az EPK kérdésével. A lényeg: ebben a pillanatban, s ez kiderült a Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) legutóbbi összejövetelén is, három legitim magyar elképzelés van arra von atkozóan, milyen irányban ke llene akciót indítani az európai polgári kezdeményezéshez szükséges egy millió támogató aláírás begyűjtésére. Anélkül, hogy elmerülnénk a részletekben, megállapíthatjuk: az RMDSZ, ahogy ez várható is volt olyan politikai háttere t igyekszik biztosítani a sa ját (autonómiát mellőző) kisebbségi elképzeléseinek támogatására, amihez az autonómiakövetelő magyar politikai erőknek nincs semmi köze. Legfeljebb az igavonó politikai elit szerepében. Tény, hogy az RMDSZ – s ez jól érzékelhető a dolgok jelenlegi állásábó l – saját elképzelése szempontjából jelentős politikai előnyre tett szert. Nem véletlenül. Az alapötlet, amelyet a 90es évek elején a történelmi VMDK autonómiamodelljének láttán még Várady Tibor jelentett be, koránt sem ismeret len. Arról szól, hogy az aut onómiakövetelést egy az autonómia elemeitől mentes kisebbségi jogi minimummal kell semlegesíteni, amelyre vonatkozólag a nemzetközi támogatás is könnyen megszerezhető. Akkoriban ez az elképzelés a történelmi VMDK hajthatatlan ér dekvédői magatartása követke ztében, nemkülönben a háborús események miatt – megfeneklett. Ma az RMDSZ igyekszik ugyanezt az alapgondolatot, akár csúsztatással, de láthatóan kedvező nemzetközi légkörben életre hívni. Nem azzal a rejtett szándékkal, hogy egy szer s mindenkorra megszabad uljon az autonómia ellenzőjének okkal rásütött bélyegétől? Immár nemzetközi nehéztüzérségi előkészítéssel? Úgy látszik, igen. Összegezzünk. Az alapvető kérdés az, érdemese nekünk magyaroknak – miután az őshonos kisebbségek ügyé t úgy általában, az ENP is m agáévá tette – az RMDSZ részérdekeinek érvényesítését segítve elsietni a dolgot, s nem megvárni, hogy ez a tekintélyes pártszövetség lépe valami konkrétat, vagy megmarad a megújított alapprogramjának hangoztatásánál. Szükség va ne arra, hogy mi magyarok, az esetleges vállveregetés és némi konc reményében vállaljuk a faltörő kos szerepét olyan ügyben, ami végül nem is segítheti konkrétan az autonómiakövetelések megvalósítását. Sőt, rossz esetben – fékezheti is azt? Ezért, az ENP alapprogramjába beiktatott v áltozások, ha nem is az autonómiáról szólnak, amennyiben azokat nem magyar teherátvállalással igyekszik valaki érvényesíteni, minden további nélkül támogathatóak. Mert elvben nem teszik lehetetlenné azt, hogy a magyar autonómiak övetelők továbbra is síkrasz állhassanak érdekeik érvényesítéséért. Elfogadhatatlan viszont a csúsztatáson alapuló burkolt, de elszánt igyekezet, hogy az RMDSZ autonómiát ellenző, megfelelő nemzetközi támogatottságot élvező akciójában nekünk magyaroknak – a lapérdekeinkkel szemben – ré szt kellene vennünk.
