Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-18
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3 630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21018 . 14 székhel yet (bérlést, vásárlást), pecsétet, fejléces papírt, kinevezést, aláírási jogot, státuszt jelent. Hanem mert a nemzetstratégia mögött Szász Jenő áll. Mielőtt rákérdeznénk arra, hogy mi lehet, és miféle lehet az a nemzetstratégia, nézzünk szembe egy még nyu gtalanítóbb dilemmával. Ki az a Szász Jenő ? – kérdezheti az erdélyi magyar politikában kevésbé jártas olvasó. Nyugtassuk meg gyorsan, ha nem tudja ki az a Szász Jenő , vagy nem tudja pontosan, mert nem érte el az ingerküszöbét a magyarmagyar hírekben hébeh óba felbukkanó név, az nem azt jelenti, hogy lelkiismeretlenül tekint Erdélyre, és mindarra, ami ott történik. Szász Jenő az, akinek a karrierje azért ível felfelé, mert nehéz megmondani, hogy kicsoda. Ha a magyar mémgyárakban nem futott volna már be egy „ Polgár Jenő” fedőnéven ismert úr, akkor azt is mondhatnánk: ő az erdélyi Polgár Jenő, az egyszemélyes „polgári oldal”. Állandó eposzi jelzője az „egykori székelyudvarhelyi polgármester” megjelölés, vagy az, hogy (még, amikor e sorokat írom) a Magyar Polgár i Párt elnöke. Székelyudvarhely egy takaros, ámde rendkívül kis város, a vidék vidéke, Kolozsvár és Brassó között, a főúttól kissé messze. A Magyar Polgári Párt pedig, nos az valóban egy párt Erdélyben (van pecsétje, fejléces papírja, státusza stb.), de ma ndátumot, politikai sikert fennállása óta, az elmúlt négy évben, nem nagyon szerzett. A vidékek vidékén a politikai perem pereme. Hogyan lehet, hogy az „egykori” polgármester és a fantompárt nagyon is valóságos elnöke, vidékről és peremről ilyen főszerephe z juthat? Hogyan és miért lesznek a mellékszereplőkből főstratégák? Szász Jenővel kapcsolatban a pőre igazság az, hogy Szász Jenő , akármennyire is egykori és elnök, mégsem létezik. Nincs. Nem olyan ember, aki mögött más emberek, s velük rejtett konfliktuso k, különvélemények, magánmeggyőződések lennének. Mögötte csak lojalitás van… ” ? ? ? ? Parászka Boróka (VH) ? ? Aki a magyar jövőt „ tervezi ” – „ Nem különösebben ildomos egy bukott politikusba belerúgni, még akkor sem, ha nagy bukása közben a határon is „átbukott”, s ezentúl a helyi és az erdélyi politizálás helyett össznemzeti nemzetpolitikával foglalkozhat, ugyanis a magyar miniszterelnök felkérte egy jövőtervező nemzetstratégiai intézet felállításával, majd vezetésével. Nehezen tudom elképzelni ezen hivatal leendő feladatkörét, s azt még nehezebben, hogy Szász Jenő – majdani munkatársaival – hogyan fogja „tervezni” a nemzeti jövőt. Hasonló feladatkörű intézmények már vannak Budapesten, s hogy most eggyel több lesz, az nem sokat oszt vagy szoroz jövőnk alakulását illetően. Honnan van Szász Jenőnek megfelelő felkészültsége, elméleti fegyvertára egy ilyen vállalkozáshoz? Nem zárhatjuk ki, hogy van, hiszen autodidakta módon is fel lehet készülni nagy feladato kra. De nem könnyű, hiszen ebben a tevékenységben olyan elődökkel kellene versenyre kelni, mint az egykori ragyogó földrajztudós, statisztikus, diplomata, majd később tragikus sorsú miniszterelnök, Teleki Pál . Igen, ő is erdélyi volt, akár a Trianon utáni legalkalmatosabb miniszterelnök, Bethlen István , akit a hálás utókor (de már a kortársak is!) István gazdaként emlegettek, hiszen talpra állította az igazságtalanul szétlopott, megcsúfolt, kifosztott csonka országot, s nem rajta múlott, hogy az általa megv alósított stabilizálás végül újabb tragédiába torkollott …” ? ? ? ? Magyari Lajos (Székely Hírmondó) ? ? A " minimum " és a közösség – „ Tudom, már lerágott csont A szlo vákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentum körüli vita. Sokan sok mindennek nevezték, alapdokumentumtól kisebbségi minimumig, nem is akarom újra elemezni, hiszen ezt nálam okosabb emberek már megtették. (Jómagam leginkább az N. Gyurkovics Róza által jegyzett "Egérszülés, avagy..." c. cikket - Felvidék.ma, szeptember 24. - díjaztam.) De azért e témában egy gondolat engedtessék meg nekem is: tulajdonképpen lehet minimumról beszélni, sőt "magyar" minimumról is, de nem mint al apfeltételekről, hanem mint arról a minimumról, melyben a minket képviselő (?) közszereplők meg tudtak állapodni. S ez bizony vajmi kevés, ennyivel nem szabad megelégednünk. Hiszen az alapkövetelményeket még az 1994es komáromi
