Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓ FÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21006 . 17 integráció elkötelezettje, letéteményese. Ja, egy talán mégis van, a Szvoboda. Pedig az ultranacionalista párt kétségtelenül kitaposott európai utat jár. Ennek neve: fasizmus …” ? ? ? ? Horváth Sándor (KISZO) ? ? Mókuska – „ Egy hónappal a választási kampány kezdete előtt az RMDSZ vezetőinek vészjelzései a lehető legindokoltabbak. Valóban az eddigi legnehezebb választások következnek, hiszen minden eddiginél reálisabbnak látszik a vesz ély, hogy a romániai magyarság ha nem is marad teljesen politikai képviselet nélkül, érdekérvényesítő potenciálja a végletekig lecsökken, mondhatni képletessé válik. Hogy ez így alakult, abban természetesen szerepe volt az RMDSZ hibáinak is: a kormányzásba n, a parlamentben, az önkormányzatokban, a szervezetépítésben, a tagsággal, a magyar és a román társadalommal való kommunikációban. Ezekből a hibákból minél gyorsabban, felelős és tárgyilagos módon le kell vonni a tanulságokat. Lehetne azonban tökéletes az RMDSZ munkája, most a rajta szinte kívülálló ok a legfenyegetőbb: a román pártok hívei idén minden jel szerint nagyobb arányban mennek el szavazni, mint eddig, miután a kánikulai népszavazás hallatlanul felborzolta a kedélyeket, polarizálta a társadalmat. Kelemen Hunor szövetségi elnök pontos adatokat hozott nyilvánosságra arról, mennyivel több szavazatra van szüksége az RMDSZnek eredményei megismétléséhez, mint eddig. (Bizonyára birtokában van további nyugtalanító adatoknak is.) …” ? ? ? ? Ágoston Hugó (Maszol .ro) ? ? Ferdélyországi levelek 2. – „ Új sorozatunkban Likas Kelemen ferdélyországi vértollnok leveleit közöljük, melyeket kedves fiktív rokonaihoz, P.N. grófnőhöz és F.SZ. gró fhoz írt. Likas Kelemen minden héten beszámol az általa legérdekesebbnek tartott eseményekről… Drága néném, kedves bátyám! Ha tudnátok, mint repes az én szívem s mily csudás érzések járnak át engemet, midőn e sorokat papírra vetem. Örömömnek pedig nincsen egyéb oka, mint az nagyságos Bor bánnak, Badarország helytartójának látogatása minálunk. Vettéke észre kédtek, hogy ünneplőbe öltözött egész Ferdélyország? Bizony, van mit ünnepelnünk: fejedelem érkezett mihozzánk! Tizenkét esztendeje alapították szent un iversitásunkat, a Szopienciát, mely nevéhez híven azóta is satisfactiót igyekezik nyújtani Badarország uralkodóinak. Igaz ugyan, hogy voltanak idők, midőn merániak s egyéb idegenek uralkodtanak Badarországon sanyargatván a népet, úgy, mint Kúrcsány nagyúr, ki annak helyette, hogy sok arany forintokkal gazdagította volna a Szopienciát, futván futa körbekörbe a Nyulak Szigetén. Ám a békétlenek leveték az idegeneket ama uralkodói székből, s Badarországnak mára ismént igazságos gubernátorai vagynak. Bor bán fo gadására összesereglettek Ferdélyország nevezetességei, megköszönni mindama jót, mit őtőle kaptunk. Kik nem kívánták megköszönni, azok csak álltanak ott díszmagyarban, dísznek. A tudósító firkászokat Istennek hála széjjelkergeték, hogy semmi ne zavarja eme ünnepi momentumokat, melyeket Senecához és Ciceróhoz méltó oratiók tarkítának… ” (Manna.ro) ? ? Iszlámföld Európában: hódítás vagy felsz abadítás? – „ Terrorista merényletek alkalmazása is jogos az európai történelmi iszlámföldek felszabadításához, nyilatkozta az egyik bolgár újságban Omar alBakri sejk, a szélsőséges iszlám egyik kiemelkedő szószólója. Aki jelenleg Libanonban él, miután a londoni hatóságok kiutasították Nagy Britanniából az 56 ember életét követő 2005ös merényletek egyik fő buzdítójaként . Az újdonság csupán az, hogy a felszabadítandó európai iszlám földek között AlBakri nemcsak Spanyolországot (alAndalusz), hanem a balká ni országokat – beleértve Romániát – is tételesen nevezte meg. Ez az első közvetlen iszlamista fenyegetés országunk és szomszédjaink számára. A radikális sejk véleménye szerint valamennyi terület, amely egyszer iszlám uralom alá tartozott, örökké iszlámföl dnek számít, a Balkán pedig évszázadokig török uralom alatt állt. Amelyet ugyanúgy fel kell szabadítani a „hitetlenek”, azaz keresztények uralma alól, mint annak idején a Szentföldet a
