Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cec id.net 201 20927 . 18 Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy 1998ban a Ciorbeakormány Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kezdeményezésére fogadta el a néhány szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlan visszaszolgáltatását elrendelő sürgősségi kormányrendeletet. A rendelet mellékleteiben szereplő 17 ingatlan közül nyolc volt a magyar érdekeltségű, ezek között szerepelt a gyulafehérvári Batthyáneum épülete is. A vi sszaszolgáltatási bizottságban ugyanaz a Markó Attila és Silviu Clim tevékenykedett, akiket a Székely Mikó Kollégium törvénytelennek minősített visszaszolgáltatása miatt ítélt három év börtönbüntetésre a buzaui törvényszék. "A strasbourgi döntés azt j elenti, hogy az elmúlt 22 évben végzett munkánk az ingatlanvisszaszolgáltatások terén nem volt hiábavaló" - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, az emberjogi bíróság döntése rámutat arra, hogy Romániában a restitúció ügyében világos és határozott jogs zabályra van szükség, amely egyszer s mindenkorra rendezi az elkobzott magán- és egyházi ingatlanok sorsát. "A Mikóügyben első fokon elítélt Markó Attila pedig ezáltal a döntés által újabb megerősítést kapott arról, hogy tisztességesen és becsületesen vég ezte a munkáját" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, mert 14 év óta nem értesítette a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét arról, hogy milyen döntést hozot t a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál is inkább megmagyarázhatatlan, mivel jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó. . v v i i s s s s z z a a Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása Bukarest, 2012. szeptember 26., szerda (MTI) - Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi aut onómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihálytemplomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célz ó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómiahagyományát folytatva a belső önrendelkezé s útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron. Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor isméte lten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy FeketeSzabó András RMDSZes szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZes képviselőtársaitól. "Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját sz enátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcs úfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában. Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a je lentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát a karják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar po litikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesül nie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.
