Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20914 . 16 szerbiai településeknek, ahova folyton és folyvást költöznek újak és újabbak, akiknek fogalmuk sincs, hogy a Novi Sad más nyelveken másként han gzik. Ki ez az új polgármester? Nem mintha a régit oly sokan ismernék szerte e világban, de ez a jogászemberügyvéd, aki még a negyvenet sem töltötte be, eddig ott sürgöttforgott az általa is alapított „új” szervezetben, a Szerb Haladó Pártban és a városb an nem tűnt fel különösebben valamilyen egetrengető javaslatokkal …” ? ? ? ? Friedrich Anna (Vajdaságma.info) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r ? ? A Fidesz söpörné be a határon túli magyarok voksának zömét? – Egyre gyakrabban merülnek fel a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatos kérdések, aggodalmak. A ? ? kitekinto.hu nemrég egy összeállítást közölt a témában a romániai tapasztalatairól, ebből közlünk részlete ket az alábbiakban. A 2010ben hivatalba lépett második Orbánkormány egyik legelső gesztusa a magyar állampolgárság határokon túlra való kiterjesztése volt, amelynek eredményekét 2011 januárja óta már félmillió kisebbségben élő magyar igényelt anyaországi állampolgárságot. A tavalyi év decemberében az új kettős állampolgárok szavazati jogáról is döntött a T. Ház, a döntés értelmében a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező külhoni állampolgárok ezentúl az országos pártlistára adhatják le voksaika t. Az azóta eltelt bő fél évben a választások lebonyolítását érintő néhány infrastrukturális kérdésre is fény derült. Az addig megjelent közvéleménykutatások (...) szerint a megkérdezettek többsége nem néz jó szemmel a külhoni magyarok szavazati jogára. A magyar nemzetpolitika döntéshozói szerint mind a kettős állampolgárság, mind pedig a szavazati jog tekintetében a magyar kabinet közelről követte a román gyakorlatot. Románia már a kilencvenes évek óta biztosít könnyített honosítási lehetőséget a Moldováb an élő román etnikumú egyének számára, ezzel együtt pedig a külhoni voksolás lehetőségét is megnyitotta. Így mindkét intézkedés szempontjából jóval Magyarország előtt jár, az évek során pedig rengeteg tapasztalatot is felhalmozott. A külhoni választójog kö rül szinte éves rendszerességgel botrányok és viták alakulnak ki Bukarestben, ezek pedig értékes tanulságokkal szolgálhatna k a budapesti politikum számára… (Zipp.hu) ? ? Iszapbirkózás: végleg szakít Románia az Unióval? – Kiléphet az ország az Európai Unióból? – A nemzeti sajátosságok megjelenítése, az egységbe tömörülő sokszínűség az Európai Unió által felkarolt értékek egyik legismertebbikje, ám az ala pítóatyák valószínűleg nem úgy képzelték el ezt a dolgot, ahogy az az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén testet öltött. A romániai belpolitikai válságról szóló informális vita során a román képviselőknek sikerült Strasbourgba exportálni a bukar esti parlamenti iszapbirkózások lesújtó stílusát, és ehhez vidáman asszisztáló más nemzetiségű kollégákat is sikerült találniuk. Egy rövid időre az uniós törvényhozás minden tagja román honatyává változott, s így autentikusan beleélhette magát egy román ne mzeti specifikumba. Végeredmény: Viviane Reding igazságügyi biztos kétszer is megfontolja következőben, ha naranc sszínű blézert szeretne viselni… (Kitekintő) A A j j á á n n l l ó ó ? ? A nehezen emészthető XX. század – ÚJ KÖNYVEK – Több szempontból is érdekes téma a XX. század eseményeinek feldolgozása. Korosztálytól függően ugyanis annak kisebb vagy nagyobb részét sokan átéltük, tehát nincs meg az a történelmi távlat, amelyből biztonságos objektivitással lehetne közelíteni az olyan érzékeny témákhoz, mint a világháború, a nácizmus, a
