Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. augusztus - Civitas Europica Centralis
2012-08-31 - 2012-09-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Sze ntpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20831 – 0901. 23 Ungvár, 2012. augusztu s 30., csütörtök (MTI) – A Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) ügyvezető elnöke szerint a képviselőtestület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart Kárpátalján, amint azt a helyi magyarság a nemrég hatály ba lépett ukrán nyelvtörvény alapján elvárná. Volodimir Zakurenij, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) képviseletében irányítja Kárpátalja megye önkormányzatát, a magyar nyelv regionális szintre emelését kezdeményező ukrán ellenzéki parlamenti képvisel ői indítványra válaszolul azt mondta: a Kárpátalja megyei tanácsnak nincs felhatalmazása arra, hogy regionális státusra emelje a magyar nyelvet, ezt esetleg csak az orosz esetében tehetné meg. Hozzátette: sem Ukrajna helyi önkormányzati törvénye, sem az új nyelvtörvénye nem ruházza fel a megyei önkormányzatokat olyan jogosítvánnyal, hogy nyelveknek regionális státust biztosítsanak – adta hírül csütörtökön az uareporter.com ungvári hírportál. A politikus közölte: a Kárpátalja megyei tanács nem is vizsgá lhatja a magyar nyelv regionális státusra történő emelésének és a hivatali ügyintézés, valamint okiratok készítése során való használatának kérdését. A hírportál szerint Zakurenij a PR egyik legmagasabb beosztású kárpátaljai tisztségviselője, egyben a párt megyei választási törzskarának a vezetője. Zakurenij nyilatkozata kapcsán kárpátaljai ukrán hírportálok utalnak arra, hogy Ukrajna nagyobbrészt orosz ajkú keleti és déli megyéinek és nagyvárosainak önkormányzatai egymással versengve szavazták meg az orosz regionális nyelvként való hivatalos elismerését. Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy Mihajlo Csecsetov, a PR parlamenti frakcióvezetőjének helyettese a nyelvtörvény három héttel ezelőtti hatályba lépését követően sietett bejelenteni, hogy Ukrajnában kizárólag az orosz nyelv tarthat igényt regionális státusra, mivel a többi nemzetiségi nyelvet csak elenyészően kevesen beszélik az országban. v v i i s s s s z z a a Prőhle Gergely: egyháznak és államnak is szembe kell néznie a múltjával Budapest, 2012. augusztus 30., csütörtök (MTI) - Az egyháznak és az államnak is szüksége van arra, hogy szembenézzen saját múltjával - mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Raoul Wallenbergcentenárium alkalmából tartott protestáns emlékülésen csütörtökön Budapesten. A Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Wallenberg Emlékbizottság rendezvényén a helyettes államtitkár - aki egyben evangélikus országos felügyelő - rámutatott: a sokfél e történelmi személyiség, "ez a színes arcképcsarnok mind mi vagyunk", hibákkal, bűnökkel és jó cselekedetekkel együtt. Mint mondta, a korábban fajvédő politikust, BajcsyZsilinszky Endrét a nácik ölték meg, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész pedig a ho lokauszt idején zsidó embereket mentett, és 1945 után is pártfogolta a kommunista rendszer üldözötteit. Wallenberg személyében nemcsak azt az embert láthatjuk, aki a vészkorszak idején embereket mentett, hanem a kommunizmus áldozatát is - tette hozzá. Prőhle Gergely hangsúlyozta: "helyesen tesszük, hogy az államot és az egyházat elválasztjuk egymástól, (...) mégis meg kell állapítanunk, hogy vannak olyan ügyek, amelyek esetén az állam és az egyház érdekei egybeesnek", a Wallenbergmegemlékezés ilyen alk alom, sőt "Wallenberg ügye messze túlmutat a kontinensen is". Megemlítette, hogy Európában "az állami lét a zsidókeresztény kultúrára épül", és ez is azt jelenti, hogy sokszor egybeesnek állam és egyház érdekei. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi R eformátus Egyház zsinatának lelkészi elnöke elmondta: "szükségünk van arra, hogy helyet találjunk magunknak Wallenberg mellett". A református püspök utalt arra, hogy a második világháború után nem sokkal Pátzay Pál elkészítette ugyan Wallenberg szobrát, de azt másnapra virradóra ismeretlenek megrongálták, és a sérült szobor Debrecenbe került. Emlékeztetett arra, hogy az 1950es évek első felében a hortobágyi lágerekbe száműzött emberektől elvették a személyazonossági igazolványukat. Ehhez kapcsolódva me gjegyezte, amit Wallenberg tett, azt üzeni, hogy "az ember méltósága, személyazonosságának megőrzése minden körülmények között (...) keresztény kötelesség". Megállapította, hogy a rendezvénnyel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minden dolog, "ami Istentől e lrendeltetett, helyére kerüljön". Anna Boda, Svédország magyarországi nagykövetségének ügyvivője kiemelte: Wallenberg Magyarország történelmének legsötétebb időszakában érkezett ide, és elszántságával több mint tízezer embert mentett meg. Hangsúlyozta: a holokauszt borzalmait soha nem szabad elfelejteni, és azt a tudást, hogy mi történt a holokauszt alatt, tovább kell adni a következő generációknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg antiszemitizmus és diszkrimináció létezik, addig Wallenberg munkája még nem teljes, éppen ezért a társadalmi párbeszédre továbbra is szükség van.
