Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. augusztus - Civitas Europica Centralis
2012-08-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20802 . 12 miniszterelnökre azért hallgattak, mert azt mondta, amit Erdélyben gondolnak és éreznek. Basescu sok minden, de nem az ideális államfő. De ő pillanatnyilag messzemenően a kisebbik rossz. Meglehet, nem meggyőződésből, hanem politikai taktikából veszi emberszámba az erdélyi magyarokat, de ez még mindig jobb a nyíltan magyarellenes p olitikai PRnál. Basescuért nem fognak utcára menni Erdélyben, de nem hagyják csak azért bukni, hogy egy önhitt politikus megőrizhesse az unió legfiatalabb miniszterelnökének címét. Nem véletlen, hogy míg Basescu megköszönte a magyaroknak döntésüket, Victo r Ponta tajtékzott, a magyarok nem teljesítették az elvártat …” ? ? Máté T. Gyula (MH) ? ? Bűnbakok – „ Nem hiszem, hogy legalább a jövőben kiderítik, ki volt a vétkes, hibás, bűnös azért a káoszért, am ibe az ország került. Nem csak a kierőszakolt referendum rövid időszakában, hanem az egész Băsescurezsimben. Hiszen megannyi ígéret és talán ittott megmutatkozó jó szándék ellenére, több mint két évtized arra sem volt elegendő, hogy az 1989es decemberi fordulat valódi mozgatórugóira fény derüljön, mint ahogy arra sem, hogy a véres marosvásárhelyi események és nem kevésbé veszélyes bányászlátogatások idején kik és honnan mozgatták a szálakat. Más és más időszakok ezek, persze, másmás jelentőségűek, de a hétpecsétes titkok maradnak mindaddig, amíg élnek a vétkesek, hibásak és bűnösök, azután pedig a mindenkori történelemírás vitatott szabályai szerint fogják tanítani az eseményeket a jövő nemzedékeknek …” ? ? Kilin Sándor (Nyugati Jelen) ? ? Hasonlóságok – „ A Tadicféle Demokrata Párt (DS) és az Szerb Haladó Párt (SNS) három dologban bizonyosan hasonlít egymásra. A kormánykoalíció legerősebb pártja, az SNS is a saját képére igyekszik „átkomponálni” az alacsonyabb szervezési nívók (esetünkb en a tartomány és a helyi önkormányzatok) hatalmi struktúráit. Másodszor, a tisztes kivételektől eltekintve a kisebb partnerek, a köztársasági kormány felállása előtt megalakult községi önkormányzatokban, de tartományi szinten is, a hatalomban való részvét el reményében, vagy céljából, hajlandóságot mutatnak a már felállt hatalmi koalíciók felbontására és az új, a köztársasági SNS vezette hatalmi struktúra lemásolására. Ez bizony lényegében így volt a DS által vezetett kormány esetében is. A nem számottevő e ltérés legfeljebb annyi, hogy 2008ban a „kicsik” rendre megvárták, vagy megelőlegezték a DS kormány megalakulását. Végül, az indoklás mind a DS, mind az SNS esetében ugyanaz. A pragmatikus komponisták mindkét esetben azt jelölték meg célul, hogy az alsóbb szinteken „közelebb kerüljenek” a köztársasági szintű hatalomhoz. Érthető, hiszen az elmúlt mandátumban ez a magatartás nem kis előnyökkel járt. Az „átkomponálás” folyamatainak tehát, semmi köze a bármi néven nevezhető ideológiákhoz. A hatalom Szerbiában nem az ideológiáról szól …” ? ? Ágoston András (VMDP Hírlevél) ? ? A tisztázódás folyamatai – „ Ha hallgatjuk a külhoni magyar pártok vezetőit, minél nehezebb helyzetben van a magyarság, annál több ötlet kerül elő arra vonatkozólag, hogy az egyre devalválódó parlamenti netán kormányzati jelenlét hogyan váljon tényleges hozadékkal kecsegtető politikai befolyássá. S azt, hogyan kell legtöbb haszonnal kivetíteni a kárpátmedencei kis magyarmagyar galaxisba. A határon túli magyar egypártok Tu snád után az eddiginél is kellemetlenebb helyzetbe kerültek. Amennyiben Tusványos haszna csak annyi lenne, hogy világossá vált a nemzetpolitikát s ezzel a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER) érintő elvi, s gyakorlati hozzáállásban megmutatkozó különbség , már ezt is fontos eredménynek kell tekintenünk. Az igazi, a nemzetpolitika egészét befolyásoló hozadék azonban az, hogy egy kicsit a romániai népszavazásra támaszkodva, világosan elkülönültek a kétpólusúvá vált kárpátmedencei magyar politikai elit törek véseinek egymással szemben álló jól körülhatárolt jellemzői. A magyar kisebbségi elitek helyi többségi hatalomhoz simuló szárnya, akár szűkölve, önmagának is ellentmondva közeledik az aktuális kormányzatokhoz. Külön, a nemzeti közösség