Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. augusztus - Civitas Europica Centralis
2012-08-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20824 . 20 határozza meg magát, a diktatúrákkal szemben fog lal állást, és a hiányosságok ellenére ez így is van. "Értelmezésünk szerint azonban ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is egyformán az összes totalitárius ideológiát, az megkérdőjelezheti demokratikus álláspontját" - mondta. "Mi Hannah Arendt áll áspontját osztjuk, aki A totalitarizmus gyökerei című könyvében úgy érvel, hogy nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus mögött" - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Azokra a véleményekre reflektálva, hogy a kommunizmus egy szép gondola t volt, de végül tévútra vezetett, angol nyelvű beszédében idézte Friedrich Engelst, aki a forradalmat a leginkább tekintélyelvű dolgok egyikeként határozta meg, mondván, hogy azzal a népesség egyik fele rákényszeríti akaratát a másik félre puskák, bajonet tek és ágyúk segítségével, s ha a győztes párt nem akarja, hogy küzdelme hiábavaló legyen, uralmát a terror eszközeivel kell fenntartania. "A kommunizmus sosem volt és nem is lesz ideológiai kérdés KözépEurópában (...) rombolása máig ható. Ezért vagyu nk érzékenyek azokra a kísérletekre, amelyek relativizálják a kommunizmus bűneit" - magyarázta, megjegyezve, hogy az itt élőknek a vörös csillag nem egyszerű szimbólum, hanem az elnyomás, egy totális diktatúra jelképe. Erkölcsi kötelességünk emlékeztet ni minden szerencsést, aki nem szenvedett annak gonoszságától, hogy a kommunizmus relativizálása az emberi méltóság elleni támadás - folytatta. A miniszterelnökhelyettes kifejtette: a kormány álláspontja világos, nem tesz különbséget az 1956os forrad almárok százait bebörtönző egykori belügyminiszter, a bebörtönzötteket halálba küldő ügyész és a zsidókat kínzó gettóparancsnok között, mert a rendszer címkéjétől függetlenül ugyanazt a gonosz szellemet képviselik. Arra is kitért, hogy a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus végső soron nem ellenségek, hanem versenytársak voltak. Az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozásra visszatérve azt mondta: kettős szándék húzódik mögötte. Egyfelől mindkét rendszer áldozatainak védelme, emlékük tis zteletben tartása, mert nem számít, hogy valaki a nemzeti- vagy a nemzetközi szocializmus áldozata volt, hogy azért hurcolták meg mert zsidó, vagy azért mert kulák. Másfelől, hogy mindkét ideológia az első világháborúban, pontosabban annak egyik, Európa eg észét érintő következményeiben gyökerezik. Navracsics Tibor ezt úgy magyarázta, hogy a kontinens addig élenjáró nemzetei 1918 után már nem tartoztak a nagyhatalmak közé, az Orosz Birodalom, az OsztrákMagyar Monarchia és Poroszország összeomlott, Európ a nagy százada katasztrofális véget ért. Az összeomlásra különböző válaszok születtek, köztük olyanok, amelyek bizonyos etnikai csoportokat - mint a zsidóságot - vagy egy társadalmi réteget, a burzsoáziát hibáztatták a nemzet gyengesége miatt. "Ezeket term észeténél fogva támaszthatta alá a bűnbakkeresés, egy olyan gyakorlat, amelyhez a kommunisták és a nemzetiszocialisták is előszeretettel folyamodtak a későbbiekben" - mondta, rámutatva: így az első világháború nemcsak Európa világpolitikai erőfölényének sz imbolikus végét jelentette, hanem a totalitárius politika megszületését is. Viviane Reding, az Európai Bizottság luxemburgi alelnöke videoüzenetében azt hangsúlyozta: ezen a napon - az 1939es MolotovRibbentroppaktum (a sztálini Szovjetunió és a náci Németország közötti megnemtámadási szerződés) aláírásának évfordulóján - emlékezni kell azokra, akik valamely, az emberi méltóságot tagadó totalitárius rezsim áldozataivá váltak. Mint mondta, az emlékezés, az emlékek megosztása azért is fontos, hogy a fiatal nemzedékek tisztában legyenek azzal: a demokrácia és az alapvető emberi jogok kiharcolása milyen fájdalmas volt. v v i i s s s s z z a a Külföldi politikusok is megemlékeztek a diktatúrák áldozatairól Budapest, 2012. augusztus 2 3., csütörtök (MTI) - Több külföldi igazságügyi miniszter és igazságügyért felelős államtitkár is felszólalt a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a Parlamentben tartott, Szembesítés a múlttal című nemzetközi konferencián csü törtökön; a politikusok kiemelték, meg kell akadályozni a totalitárius rendszerek tetteinek megismétlődését, az európai emlékezetintézetek vezetői pedig egy múzeum létrehozásáról szóló nyilatkozatot írtak alá. Remigijus Simasius litván igazságügyi min iszter azt mondta, emlékezni kell a múltra, de még ennél is fontosabb a jövő védelme, mert szörnyű lenne, ha mindazt, "ami a nagyszüleinkkel történt, az unokáink ellen is elkövetnék". A totalitárius diktatúrák az egész társadalmat le akarták rombolni, nem akarták, hogy az emberek szabadon eldönthessék, hogyan éljenek, hanem mindent felülről akartak irányítani - emlékeztetett. Úgy látja, a politikusok
