Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. augusztus - Civitas Europica Centralis
2012-08-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20815 . 12 csupán analitikai okokból hoztam létre ezt a kategóriát azon r oma származású személyek leírására, akik a magyar nyelvhez, a magyar közösségekhez, a magyar kultúrához jobban kötődnek, mint a szlovák nyelvhez és kultúrához. Ők olyan személyek, akik származásuk okán úgy a roma, mint a magyar közösséghez kötődnek, ilyenolyan módokon és mértékig …” ? ? ? ? Ravasz Ábel (Közbeszéd blog) ? ? Milyen területeken tehet szert a szlovákiai magyarság identitás megtartását is segítő gazdasági előnyre? – A g ombaszögi tábor utolsó beszélgetésén pártjaink és egyetemünk gazdasági szakértőivel beszélgettünk DélSzlovákia kitörési lehetőségeiről. A beszélgetés végén felmerült egy olyan kérdés, hogy melyek azok a lehetséges területek, ahol Szlovákiában a magyar kis ebbség egyfajta komparatív vagy abszolút előnyre tehetne szert, egyfajta „többséggé válva”, így is erősítve a szlovák társadalomban elfoglalt szerepét, az identitását és megmaradását. A téma folytatásaképp felkértük a beszélgetés résztvevőit, Antalík Imrét (SJE), Bindics Zsoltot (Híd) és Farkas Ivánt (MKP) hogy írásban is próbálják a kérdést megválaszolni, melyet az alábbiakban Melecske Ákos szerzőnk fejt ki bővebben – „ Azokban az országokban, ahol a kisebbségek jól élnek, szert tettek ilyen specifikus szer ep(ek)re. Kérdés, mi hol tudjuk elképzelni magunkat? Az elmúlt évek reagáló, semmint kezdeményező gondolkodásából nehéz kitörni, identitásunkat és sorsunkat hajlamosak vagyunk kizárólag pesszimistán látni és láttatni. Elcsépelt, mélyebb tartalmat nélkülöző frázisokból persze itt is van elég: hídszerep Magyarország és Szlovákia közt, középeurópai identitás vagy a magyar pumával való együttműködés. Mégis mi lehet ez a terület? Tengerünk nincs, kőolajat sem rejt a csallóközi talaj …” (Közbeszéd blog) ? ? Két szerb állam, közös politikával – „ Boszniában, pontosabban annak muzulmánok (bosnyákok) által lakott részében felszisszentek Nebojša Stefanovićnak (SNS), a sz erbiai parlament új elnökének egyik „elejtett” mondata miatt. A srpskai kollegájával való belgrádi találkozója után Stefanović állítólag azt nyilatkozta, hogy erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat a két állam között. Államnak nevezte tehát a Republika S rpskát, amely a daytoni egyezmény szerint csupán entitása BoszniaHercegovina államnak. Hogy freudi elszólás volte, vagy szándékos, az kevésbé fontos. Korábban, a ? ? Glas Srpske lapnak adott interjújában egyébként Szerbiáról és a Srpskáról szólva „két orszá gunkról” beszélt. Nem valószínű tehát, hogy véletlen a szóhasználat. Stefanović kijelentése amúgy is csupán egy indikátor. Elegendő belekukkantani a Szerb Haladó Párt (SNS) programjába. A 10 alapvető programcél közül az első magába foglalja azt a kitételt, hogy „Koszovó és Metóhia Szerbia szíve” és hogy Szerbia nem fogja elfogadni a területe bármely részének elrablására irányuló kísérleteket. Koszovó után Vajdaság: „Ugyanakkor Szerbia állam minden politikai és gazdasági eszközzel meg fogja akadályozni saját jogi és politikai rendszerének további leépítését, elsősorban Vajdaság Autonóm Tartomány területén...”. A második pontban van szó a Drinán túli szerbekről. A szóhasználat szembetűnő, hiszen a „Krajinai Szerb Köztársaságból és Horvátországból” elmenekült s zerbek hazatéréséről szól a pártprogram, majd a Republika Srpskához való „politikai közeledésről” és „gazdasági egységről”. Az SNS számára még mindig létezik a „Krajinai Szerb Köztársaság”, amely különáll Horvátországtól. A politikai közeledés és gazdasági egység szóösszetételek pedig nem sok találgatásra adnak okot a „haladók” céljait illetően. Persze, egy dolog a program, más a valóság – mondanák egyesek …” ? ? ? ? Márton Attila (Vajdaságma.info)