Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H111 5 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20706 . 17 alapítja és üzemelteti azzal a céllal, hogy segítsék a Magyarországon és a Kárpátmedencében működő kis- és középválla latok kapcsolatteremtését. A tervek szerint még az idén hasonló irodát nyitnak a szlovákiai Dunaszerdahelyen és Kassán, a szerbiai Újvidéken, az ukrajnai Ungváron, a horvátországi Eszéken valamint a szlovéniai Lendván. v v i i s s s s z z a a Navracsics Tibor: a kulturális intézetek a "magyarság kisugárzásai" Budapest, 2012. július 5., csütörtök (MTI) - A külföldi magyar kulturális intézetek nem kizárólag kultúrát közvetítenek, azok a "magyarság kisugárzásai", ezért fontos lenne az inté zményrendszer megerősítése - mondta Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes a Balassi Intézetben, ahol csütörtök este kiállítás nyílt a magyar kulturális diplomácia történetéről. A Kulturális hídfőállások - A magyar kulturális diplomácia története cím ű tárlat a külföldi magyar intézetekről szóló 1927. évi XIII. törvénycikk életbelépésétől mutat rá a magyar kultúrdiplomácia jelentősebb eseményeire. A tárlatot megnyitó Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter me gnyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar diplomácia már azelőtt kihasználta az ország kulturális, tudományos presztízsét, mielőtt erre a politikatudomány megalkotta a tudományos szakkifejezést. A politikus hangsúlyozta, hogy a "soft power" és a "public d iplomacy" politikai terminusok abból a felismerésből születtek az 1980es évek végén, hogy a hatalom nemcsak a katonai, gazdasági erőből, hanem az adott ország attraktivitásából is származhat. Mielőtt Joseph Nye ezeket a fogalmakat megalkotta volna, Magyar országon ezt már művelték a 19. század közepétől kiépülő magyar intézetek révén - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, ezen intézmények először szigetszerűen működtek, majd hálózattá fejlődtek. A miniszter rámutatott arra, hogy az 1927es törvénycikk így nem alkotott, hanem csupán elismert egy már létező struktúrát, ugyanakkor lendületet adott új intézetek létrehozásához. Navracsics Tibor kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerésére és bátorítására fedezte fel az ország a szellemi életben rejlő "erőforrást", a kultúrából, a nyelvből, a tudományból és a közösségi létből fakadó erőt, amelynek jelentősége különösen fontos volt a trianoni trauma után. "Úgy gondolta, hogy nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel f ogja bebizonyítani, hogy talpra tud állni a nemzet, hanem kultúrával, tudománnyal" - fogalmazott a politikus, majd méltatta a két világháború közti pezsgő szellemi életet. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Balassi Intézet közös szervezésében megvalósult tárla ton mintegy 80 fénykép látható. A kiállítás megnyitójával zárult a Balassi Intézet nyílt szakmai napja. v v i i s s s s z z a a Tranzakciós illeték - Orbán: a kormány nem vitázhat az MNBre való kiterjesztésről Budapest, 2012. július 6., péntek (MTI) - A kormány nem vesz részt a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése körül kialakult vitában - jelentette ki Orbán Viktor pénteken az MR1Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére. A kormányfő szerint még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNBre v aló kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása , de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el. "Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, ma ga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel. Az MNBvel összefüggésben közölte azt is, hogy a nemzeti ban król szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvénymódosítás megszavazása után "pár percen belül l ehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: "nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMFhitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés. A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22én visszavonja "a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket". Az elmúlt két évben
