Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis ( CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20728 . 19 Az NMHH elnöke elsősorban a kereskedelmi okokból gyakorolt öncenzúra példáit említette. Elmondta, a cenzúra fogalma nehezen értelmezhetővé vált a jelenlegi információbőségben. "Ma olyan sok tartalom áraszt el, hogy abból eleve válogatni kell. Ez cenzúra?" - tette fel a kérdést. Belénessy Csa ba, az MTI vezérigazgatója megerősítette korábbi álláspontját, hogy a közszolgálati médiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz és tisztességesnek az ellenzékhez. Belénessy úgy vélekedett, hogy a hírügynökség esetében nem sok értelme lenne a cenzúrána k. Ha az MTI nem írna meg valami fontosat, a saját hitelét rombolná, hiszen a hírek más csatornákon úgyis nyilvánosságra kerülnek - mondta, s hozzátette: "aki ebben a szakmában azt mondja, nincsen kapcsolata politikával, az hazudik". A vezérigazgató azt ta rtotta fontosnak, hogy ez a kapcsolat rendezett legyen. Belénessy Csaba azt is elmondta, hogy "a közszolgálati média nem beszélhet százfelé, és nem beszélhet felelőtlenül". Hozzátette: az MTI a politikai témájú hírek esetében a francia modellt alkalmazza : a hírek harmadának a kormány, harmadának a kormánypártok, harmadának pedig az ellenzék álláspontját kell tükröznie. Gazsó L. Ferenc a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)vezérigazgatóhelyettese megemlítette, a korosztályához tartozó újságírók a pártállami korban még szembesültek a cenzorok jelenlétével. Szerinte a generációváltással az öncenzúra mértéke is enyhül a magyar sajtóban. "Amiként az idősebbeknek még összeszorul a gyomruk, ha átlépik az államhatárt, az ifjak már nevetnek a határátlépéskor" - jellemezte a mentalitásváltást a vezérigazgatóhelyettes. A tusványosi pódiumbeszélgetésen kitértek arra is, hogy miként kellene megjeleníteni a határon túli témákat a magyar médiában. Szalai Annamária egy felmérés eredményeit említve sajnálatosnak tartotta, hogy a magyarországi médiafogyasztókat egyre kevésbé érdekli a külhoni magyarság ügye. Csinta Samu, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a külhoni magyarokkal foglalkozó tévéműsorok "gettósítását", a határon túliak bemut atásával kapcsolatos sztereotípiákat kifogásolta. Belénessy Csaba úgy vélekedett, hogy a Kárpátmedence egységes szemlélete kellene hogy jellemezze a média teljes műsorfolyamát. "A budapesti időjárásjelentésnek is azzal kellene kezdődnie, hogy Csíkszer edában volt a leghidegebb" - ecsetelte a vezérigazgató. Gazsó L. Ferenc úgy vélte, a külhoni magyarokat bemutató önálló műsorokra is szükség van, de a határon túli témák más műsorokba való integrálását is folytatni kell. v v i i s s s s z z a a A magyar gazdaság kárpátmedencei terjeszkedéséről rendeztek fórumot Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Tusnádfürdő, 2012. július 27., péntek (MTI) - Úgy kell nemzeti érdekeket érvényesíteni a gazdaságban, hogy egyébként a versenysemleges séget ne korlátozzuk, és a közbeszerzési szabályokat ne sértsük - jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára pénteken, a magyar gazdaság kárpátmedencei terjeszkedéséről rendezett tusványosi fórumon. "Ez nem lehetetlen, megfelelő versenyképes feltételeket kell nyújtani, ezen belül mindenképpen azt kell megtalálni, hogy a nemzeti érdeket figyelembe véve hogyan tudjunk előnyhöz juttatni magyar vállalkozásokat" - magyarázta az államtitkár. A Nemzeti gazdaság? - Kárpátmedencei fejlesztési lehetőségek című fórumon Hegmanné Nemes Sára rámutatott, hogy az elmúlt húsz év privatizációja során a nemzeti vagyon tizedére csökkent. "Gyakorlatilag olyan társaságok maradtak nemzeti tulajdonban, amel yek vagy nem nyereségesek, vagy nem volt olyan értékes mozdítható vagyonelem, amiért érdemes lett volna megvenni." Magyarország jogállam, a privatizációs szerződések felülvizsgálata nem jelent erőszakos visszaállamosítást, de azoknál a szerződéseknél, amel yek újratárgyalhatók, következetesen képviselni fogják az állam érdekeit - mondta az államtitkár. Hozzátette: a privatizáció szomorú tanulságait leszűrve készült el a január elsejétől hatályos nemzetivagyontörvény, amelynek alapján csak kétharmados felh atalmazással lehet eladni olyan - nemzetgazdaságilag kiemelt, stratégiai - cégeket mint a MÁV, a Magyar Posta vagy a Magyar Fejlesztési Bank. Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a fórumon kifejtette, hogy az álla mi vállalatoké nem egy tudatosan kialakított portfólió, hanem az a maradék, amelyet nem adtak el. A vezérigazgató úgy vélekedett: a nemzeti vagyon szerkezetének a nemzetstratégián kell alapulnia, és alapvetően a hazai monopóliumokat kellene magába foglalni a. Horváth Gergely Domonkos közölte: a magyar vállalatok természetes piaca a Kárpátmedence, és terjeszkedésük segítése nemzeti érdek.
