Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis

2012-07-04

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

•  +

3630 904 6164

, http://www.ce

ucent

.net/ admin@cecid.net 



201

20704

. 11 ülésére 2011. november 17én. (A levél mellékleteivel teljes egészében magyarul és angolul

olvasható a Lelkigondozó Szolgálat honlapján:

http://nyemrlsz.newl

ights.info

)

…” (

NyEMRLSZ – Sajtó)  Egyre unióellenesebb az európai szélsőjobb – A holland szélsőjobboldali Szabadságpárt

Európa- és euróellenességre cserélte hagyományos iszlámellenes

ségét új választási

stratégiájában. Az olaszországi Északi Liga is azt szeretné, országa lépjen ki az eurozónából. Hollandiában szeptember 12én rendeznek előrehozott választásokat. A kormányzó jobbközép

koalíció azt követően bukott meg áprilisban, hogy a

Geert Wilders vezette szélsőjobboldali

Szabadság Párt, amely 23 mandátummal rendelkezik a 150 tagú törvényhozásban, megvonta az

addig biztosított külső parlamenti támogatást

Mark Rutte kormányától. A korábbi

szövetségesek a költségvetési "megtakarítások" m

iatt kerültek szembe egymással.

Wilders elégedetlen volt a "

Brüsszelnek kritikátlanul fejet hajtó

" takarékossági politikával, inkább az

előrehozott választást vállalta (Nszv) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú  Román párt a magyar parlamentben? – „

Az RMDSZ magyarországi pártalapításának

ötleténél semmi nem jelzi, mennyire elképesztően abszurd, sőt, nemzetvédelmi szempontokból

veszélyes ötlet a határon túl

i magyarok választójoga. Mert ha ez megvalósul, akkor az már

konkrétan azt jelentené, hogy egy román párt lenne a magyar parlamentben, ami persze nem a

vélt vagy valós történelmi sérelmek miatt fontos, hanem azért, mert konkrétan egy másik ország

lakóinak

érdekeit képviselné. Előrebocsájtjuk: semmi problémánk a románokkal, mint néppel,

ahogyan semmilyen más nemzettel sincs semmiféle bajunk mondjuk az északkoreaiakon kívül a

világon, bár őket is inkább sajnáljuk. Ez azonban nem jelenti, hogy nagyon szeretné

nk, ha a magyar parlamentben szlovák, román, német vagy szerb pártok ücsörögnének. Semmi bajunk az

európai együttműködés mélyítésével sem, csak ezt talán nem ebben a formában kellene tető alá

hozni, vannak is jobb próbálkozások erre. No de pontosan miről i

s beszélünk? Arról, hogy a

határon túliak választójogának megadása arra sarkallta a legnagyobb romániai magyar pártot,

az RMDSZt, hogy megalapítsa

– ez egyébként egyelőre nem történt meg

– magyarországi

pártszervezetét. Értjük, ugye? Egy romániai magyarok

at képviselő párt a magyar parlamentben,

néhány fős képviselettel. Az egyébként bizonyos szempontból lényegtelen is, hogy az RMDSZ

hagyományosan bűn rossz kapcsolatot ápol a Fidesszel, amit mellesleg kizárólag a magyar

kormánypártnak köszönhető, így aztán

az is elképzelhető, ahogyan egy blogon némileg

figyelemfelkeltő címmel megjelent, hogy

a határon túliak váltják le a Fideszt

. Ez a vonal maximum kis színe

s lehet a „hogyan szúrt ki magával a Fidesz 2010 és 2014 között” című, rendkívül

terjedelmes kötetben, persze elsősorban rossz kormányzással, másodsorban pedig ilyen, öncélú

hatalmi érdekeket szolgáló, valójában teljesen értelmetlen döntésekkel

…” (Ma.hu)  Kontraproduktív nemzetiségi politikánk – „

A rendszerváltást követően az addig csöndben izzó

kisebbségi kérdés lángra lobbant, azonban a tüzet tápláló politikai párto

k kivétel nélkül saját

rövid távú belpolitikai („szavazatoptimalizáló”) céllal nyúltak a problémához. Ezt az érintett

szomszédok (akik ugyanilyen célokat követtek) nemritkán országuk egysége elleni lépésként

interpretálták. Ez a helyzet egyik lényeges tápt

alaja az ottani nacionalizmusnak, miközben a

politikai kommunikáción kívüli tényleges nacionalizmus hangos kisebbségben van. Trianon

folyamatos napirenden tartása, a nem értelmezett, lebegtetett tartalmú autonómia igénylése és az

ennek kapcsán felsejlő, az elszakadást is felidéző önrendelkezési jog követelése olyan félelmeket

gerjeszt, amelyek jelentősen megterhelik a szomszédokhoz fűződő kapcsolatokat. A félelmek