Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-18
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20718 . 14 kés leltetése viszont legkevésbé a politikusokat érinti hátrányosan. A románokkal együtt másfél milliónyi erdélyi magyar is elesik a határellenőrzés megszűnésének régóta várt megtapasztalásától. Hogy a Magyarországgal jórészt alaptalanul példát statuáló, Román iát pedig némi hezitálás után mégis megfeddni készülő uniós illetékesek miért nem vonták felelősségre ugyanilyen határozottan Franciaországot, amikor Nicolas Sarkozy államfő elrendelte a cigány bevándorlók kitoloncolását vagy Hollandiát, miután a kormányt támogató szélsőséges párt nyíltan idegengyűlölő kampányt folytatott a keleteurópai munkavállalók ellen, költői kérdés marad …” ? ? Pataky István (MNO) Külföldi sajtó Magyarországról - Belpolitika, Csatáry, IMF – Belpolitikai kérdésekről, a Csatáryügyről, valamint az EU/IMFtárgyalások megkezdéséről írt a külföldi s ajtó Magyarország kapcsán. A magyarországi reformok összhangban állnak az alkotmánnyal címmel jelent meg a ? ? Financial Times című brit napilapban Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár olvasói levele a romániai és a magyar helyzet között hasonlóságokat említő korábbi szerkesztőségi cikkel kapcsolatban. Kumin Ferenc azt emelte ki, hogy a két helyzet minden tekintetben kül önböző. A magyar kormány az alkotmányos szabályokat betartva vitte végbe reformjait, amelyek kulcsfontosságúak voltak az ország megújításához. Ezeket a parlament szavazta meg a megfelelő vita és részletes vizsgálat után, s nemegyszer a köztársasági elnök k üldte vissza a törvényeket eljárási hibára hivatkozva. „ Az Alkotmánybíróság szintén kivette részét annak biztosításából, hogy a reformok megfeleljenek az alkotmányos szabályoknak ” - emelte ki (MTI) Visszamagyarosított bankszektor: mi értelme? – „ Orbán Viktor legújabb víziója annyiban mindenképpen újszerű meg az e ciklusban prezentált többi nagy ívű tervéhez képest is, hogy olyannyira nincs kö ze sem a racionalitáshoz, sem pedig a kormánya korlátainak ismeretéhez, hogy nem is érdemes ezen kategóriák fényében szemlélnünk azt. Éppen ezért azt kérném a kedves olvasótól, hogy fogadja el kiindulópontként, hogy a magyarországi bankrendszer felének(?) magyar kézbe kerülése olyan ötlet, ami egyrészt közgazdaságilag nem értelmezhető, másrészt pedig demokratikus piacgazdasági keretek között gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A továbbiakban inkább az ilyen esetekben felmerülő legfontosabb kérdéssel szeretnék foglalkozni: miért mondta ez t Orbán Viktor ? Milyen racionalitás húzódhat meg egy ilyen kijelentés mögött? A bankrendszer visszamagyarosításának ötlete mögött egy a sorok közül könnyen kiolvasható világkép rejlik fel: nem bízhatunk, senki másban, csupán saj át magunkban, azaz a magyarokban. Ebben a nehéz helyzetben vissza kell szereznünk az irányítást saját gazdaságunk felett a külföldi tőkésektől, hogy biztosak legyünk benne, hogy azok nem tudnak keresztbetenni nekünk. Nem tudjuk elküldeni őket, de legalább felerészt legyünk a magunk urai. És persze ott van az is, hogy bankos legfontosabb tulajdonsága az, hogy magyar, a többi ehhez képest nem fontos, sőt: a magyarság talán feltételezi is az egyéb pozitív karakterjegyeket is …” ? ? Ravasz Ábel (Paraméter.sk) Čaplovič 100 napja a tárca élén – „ A kormány első 100 napjának tevékenységét értékelve kétségtelen, hogy komoly figyelmet kell szentelni a megmaradásunk szempontjá ból oly fontos területnek, mint az oktatásügy. Különösen azért, mert a tárca vezetője a kormánypárt nemzeti – nacionalista vonalához tartozik. Vitathatatlan, hogy Dušan Čaplovič a kormány egyik legaktívabb minisztere. Életkorát meghazudtoló, fiatalos lendüle ttel hozza naprólnapra az új témákat. Persze, mondhatnánk: elődje, Jurzyca után könnyű aktívnak lennie. Leginkább a köz- és felsőoktatás terén hozott döntései foglalkoztatják a közvéleményt. Történtek azonban említésre méltó intézkedései a tudomány, sport és ifjúságpolitika területén is. A közoktatás modernizálása Čaplovič egyik legfontosabb prioritása. A gond azzal van, hogy nem átfogó hosszú távú