Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , ht tp://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20707 . 14 Budapest Brüsszel irányában. Quod lice t Jovi, non licet bovi? Hagyjuk az analógiákat! S hagyjuk az iróniát is, mert nekünk bizony keserves dolog, hogy Magyarország folyamatosan veszít az 1989 – 1990 környékén megszerzett presztízséből, hiszen nagy szükségünk lenne erre a tekintélyre. Nem örülhet ünk a „segíts magadon, s az Isten is megsegít” sovány vigaszának. Kellene Magyarország segítsége Brüsszelben is, másutt is. Például a kétoldalú kapcsolatokban. Hiszen a szlovákiai példa jól mutatja, hogyan válik szinte kezelhetetlenné a probléma, hogyan le sz egy hatalmas horderejű kérdésre egyedüli válasz az eddig azért ritkán tapasztalt magyar „sumák”. Vagyis: vegyétek fel a magyar állampolgárságot, és tagadjátok le, hogy ne fosszanak meg titeket a szlovák állampolgárságotoktól. Én azt most nem minősítem, hogy milyen súlyos jogsértés, mennyire nem európai eljárás valakit megfosztani az állampolgárságától, ha közben felvesz egy másikat, de ugyancsak nem európai eljárás azzal intézni el az ügyet, hogy: vegyétek fel, és hallgassatok! Nem akarok illetéktelenül belekotyogni egy másik magyar közösség dolgaiba, de úgy gondolom, ez is visszaütött a szlovákiai választásokon. És még valamit fontosnak tartanék hangsúlyozni. Divatos ma liberális oldalról azt bizonygatni, amiben én nem nagyon hiszek, hogy tulajdonképpen a párton belüli magyar – szlovák együttműködés vitte be a Hidat a parlamentbe, és hogy ez a jövő. Jobboldalról egyelőre még nincsen egy hasonlóan egységes és sommás magyarázat, de ott meg részvételi arányokkal, ilyenolyan százalékokkal dobálóznak, illetve s zidják a kettős állampolgársággal megajándékozott választók hálátlanságát. Ezelőtt két évvel magam is őszintén kampányoltam Csáky Páléknak , több kampányrendezvényen is felszólaltam (látható, mekkora eredménnyel), most viszont azt kell mondanom, ebből a tör ténetből senki sem okult igazán. Mert ahogy én látom, nem az a lényeg, hogy etnikailag vegyes pártra adta a magyarok nagyobb része a szavazatát, hanem hogy ezáltal olyan szervezetre voksoltak, amely (kénytelenkelletlen) önálló maradt, saját politikát foly tatott, míg az MKP a parlamenten kívül rekedvén, kétségbeesetten kapaszkodott, amibe tudott, és így kiszolgáltatottá vált. A végeredmény viszont nem egy győzelem (Híd) és vereség (MKP), hanem végül is egy hatalmas közös veszteség: nagyjából feleannyi képvi selő, mint amennyi lehetett volna, és minden, ami még ezzel jár. Készséggel elismerem, hogy nem önzetlenül elmélkedem mindezekről a dolgokról. Ősszel Romániában is parlamenti választások lesznek, és itt is gőzerővel folyik a megosztás, működik éjjelnappal a távirányító. Természetesen csak eddig tart az analógia, minden egyéb másképpen van, az ideológiai különbségek, a szervezetek múltja, jelene, és hátha a jövője is. De ebben az esetben itt is ugyanaz az alapvető dilemma: egyenlő partnerség vagy alárendelt ség? És nagyon téved, aki azt hiszi, hogy ez csak a politikusok szánalmas tipródása …” ? ? Markó Béla (Erdélyi Riport) Talán egyszer – „ A magyar – orosz történelmi kapcsolatokról először a z 1849es és 1956os beavatkozás, az 1944es bevonulás, illetve az azt követő évtizedek jutnak az ember eszébe. Persze, ez nem véletlen, s ha csak ezeket vennénk figyelembe, olybá tűnne, mintha az oroszok alapból az ősellenségeink lennének. Nincs ez máskén t például a románok esetében sem. Szép lassan beszivárogtak Erdélybe, és egyszer csak azt vettük észre, hogy számbelileg ők vannak többen. Majd megfogalmazták területi igényeiket, nem is akármilyeneket. Mindezek tudatában – pápai jóváhagyás nélkül is – kis ebb csodaként értékelhető, hogy Ukrajnában ez a három nemzetiség szövetséges. Ráadásul nem csak elméleti síkon, hanem szerződésben rögzítve is, ami a 2010es elnökválasztás előtt köttetett meg az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), az Orosznyelvű Ukrajnáért Társadalmi Szervezet és az országos román szövetség között. Ha belegondolunk, a partneri viszony valahol az ukrajnai (kisebbség)politikai élet természetes következménye, s bár az érdekazonosság vagy hasonlóság miatt korábban is lett volna létjo gosultsága, létrejötte majd húsz évvel az ország függetlenné válása után következett
