Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20605 . 14 hogy mennyire szívükön viselik a határon túliak sorsát, arról mélyen hallgatnak, hogy a fiatal határon túli magyar íróknak szánt ösztöndíjak kiosztását elhalasztották. Ja, mert nincs lóvé. A Nyirőakcióra volt, meg arra is, hogy Szőcs saját haverjainak adjon ösztöndíjakat a saját keretéből …” Szerbhorváth György (Paraméter.sk) Baromira összetett Trianon – „ Trianon a neve valaminek, amit egyáltalán nem tudunk elmondani. " Kilencven éve. Anekdotákat mesélni róla viszont szeretünk. A rossz, ami velünk történt: a Trianonlegendákról, az ÉszakErdélykönyvről beszélgettünk a szerzővel, Ablonczy Balázzsal 2 , valamint arról, hogy mi szivárog el a kommentelőkig, mit lehet megérteni és megértetni 2012ben, amikor a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június negyedi ke ünnepnappá vált Magyarorszá gon Nemzeti Összetartozás néven – „… Nyilván nagyhatalmi szándék eredménye is volt a döntés. Nyilvánvalóan nem maradhatott fönn a háború előtti Magyarország úgy, ahogy volt. De igazságosabb határokat el lehetett volna érni a há ború utáni békerendezésben – most az első világháborúról beszélek. Felvidék esetében, de részben Erdélyt illetően is azt gondolom, hogy ha nincs nagyhatalmi szándék, akkor nem jött volna létre olyan formában Csehszlovákia, illetve nagy Románia, Jugoszlávia . Ez nyilván kicsit ellentmond annak a cseh, román, szlovák történetírásnak, ami azt mondja, hogy itt van egy nemzeti üdvtörténet, van egy évszázados elnyomás, és ezután jött egy történelmi beteljesülés, újraegyesülés. Lehet így is szemlélni a dolgot, de a zt hiszem, hogy ennél is picit összetettebb az egész történet. Hosszú, levéltárban töltött idő után azt gondolom, ha nincs nagyhatalmi támogatás, nem így történnek a dolgok …” (Manna.ro) Trianon ajándéka – „… A külföldnek szóló szé p alkotmányos előírások valójában csupán arra szolgáltak, hogy elfedjék a szomorú valóságot. A kisebbségi közösségeket egyre súlyosabb megpróbáltatások elé állították. Első lépésként államosították a községi és felekezeti iskolákat, majd a német, magyar és zsidó tulajdonban levő bankokat, végül pedig nacionalizálták mind az egyházi, mind pedig a világi földbirtokok jelentős részét. Ez utóbbi egyébként hasonlóan zajlott le a másik két, úgynevezett kisantant államban is, s az intézkedés legalább három fontos politikai kívánalomnak is megfelelt: meggyengítette az utódállamok kisebbségi társadalmi elitjének gazdasági erejét és befolyását, a nemzeti alapon (például az SHS Királyságban csak a szlávoknak) kiosztott földekkel lojális támogatókat nyertek a kolonizáci ó ügyének, végül pedig munkanélkülivé tették és elszegényítették a magyar kisbérlők és földmunkások tömegeit. A jogfosztás azonban nem merült ki ennyiben …” Csorba Béla (VMDP Hírlevél) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Magyarország területi változásai 1920 és 1941 között – Az MTI grafikáján megtekinthetőek Magyarország területi változásai 1920 és 1941 között (Paraméter.sk) 2 Ablonczy Balázs 1974ben születet t Budapesten, történész, fő érdeklődési területe a két világháború közötti Magyarország története. Trianonlegendák című könyve 2010ben jelent meg, A visszatért Erdély . 19401944 című kötete 2011ben, mindkettő a Jaffa kiadónál. 2011 márciusa óta a párizs i magyar intézet igazgatója