Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20605 . 11 Pávatánc – „ Magyarország miniszterelnöke egyrészt a politika rangjára emelte azt, hogy be kell csapni másokat, a hozzánk közel állókat is, másrészt eközben még hüly ének is nézi őket, lekezelő pökhendiséggel beszél róluk …” Tóth Ákos (Nsz) Pofátlansági adót Schmittnek – „ A költségvetés jelenlegi helyzetében – amikor már a demokratikus működés minimumfeltételeire, például a parlamenti pártok működtetésére sincs pénze az államnak – azzal a szerény javaslattal szeretnénk élni, hogy vessék ki a 98 százalékos különadót az állami villára minden morális ellenérv dacára igényt tartó volt köztá rsasági elnök juttatásaira …” Hargitai Miklós (Nsz) Nemzeti? Összetartozás? – „ Már a szándék sem erről szólt: nem a nemzetről és nem az összetartozásról. Amikor két éve Kövér László és Semjén Zsolt javaslata alapján június 4ét, a trianoni békeszerződés - diktátum - napját törvénybe iktatott megemlékezéssé emelte az Országgyűlés, fideszes és jobbikos szavazatokkal, a valódi cél a kirekesztés volt. Kirekeszteni azokat, akiknek, bár fáj jon ugyanúgy az igazságtalan béke, a soksok elcsatolt magyar terület, ezt a fájdalmat nem a konfliktusok kiélezésére használják, hanem keserű történelmi tényként kezelik. Kövér és Semjén , s velük együtt párttársaik, már akkor is a szélsőjobb szavazók viss za, vagy meghódítására koncentráltak, mint a hogy ma is ezt teszik. Június 4.e ennek a furcsa versenynek ad keretet, csak azt felejti el Orbán és csapata, hogy ezt a párharcot nem lehet megnyerni …” Németh Péter (Nszv) Teleki és a revíziós politika – „ Évtizedek teltek el úgy, hogy a magyarok tudatában a politikai propaganda mélyen elültette azt, hogy a két világháború közötti politika, középpontjában a revízióval, bűnös politika volt a németek oldalán… Teleki nemcsak azt tudta jól, hogy a magyar érdek é s a magyar lélek mit követel, de tájékozott európaiként azt is tudhatta, hogy az európai politikai közvélemény már 1921ben elítélte az egy évvel korábban hozott igazságtalan trianoni döntést. A francia Henri Pozzi írja Századunk bűnösei című könyvében, ho gy a francia szenátus 1921. július 11én a trianoni szerződés végleges jóváhagyását megtagadta, és annak felülvizsgálatát követelte, amit azonban nem teljesítettek. Ezért – írja Pozzi 1935ben – „Jog szerint tehát ebből az következik, hogy a trianoni szerz ődést még ma sem szentesítette Franciaország.” Majd folytatja: NagyBritannia „határozottan megtagadta, hogy garantálja Középeurópában a »status quót« …A mai angol közvélemény egyhangúan elismeri, hogy a dunai államok minden problémája 15 év óta Magyarors zág földarabolásából és megnyomorításából ered.” Azután említi az olasz és az amerikai álláspontot, majd hozzáteszi: „Mindenki nyíltan elismeri, hogy a Magyarországon osztozó győztesek makacs ellenállása – amellyel visszautasítanak minden változást az 1920ban megállapított határokon – , továbbá a rettentő elnyomatás, amelyben a néprajzi kisebbségeknek részük van, olyan helyzetet teremtett Európa szívében, amelyen nem javíthat semmiféle szövetségi rendszer, semmilyen megegyezés vagy diplomáciai elgondolás.” Mintha a mához is szólna …” Bíró Zoltán (EchoTV) Levél Angela Merkelnek – „ Tisztelt Kancellár Asszony, Kedves Angéla! Egy egyszerű magyar szól Önhöz e levél által – ám kétmillió másik nevében! Mi, a Kétmillió Magyar, azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy fogadjon be minket a Szövetségi Köztársaság. Tudjuk, kérésünk talán első olvasásra kissé meglepő, lévén hogy egy szintén EUtagállam polgárai lennénk – ám a helyzet az, kedves Angéla, hogy mégsem vagyunk azok! Egy rendes EUs állam rendes polgárainak van beleszólásuk országuk ügyeibe – és nekünk nincs. Egy EUs polgárnak van politikai érdekképviselete – nekünk az sincs. Egy rendes EUs országban legalább köszönőviszonyban van egymással az emberek érdeke és a kormány politikája, és ha netán ez
