Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civi tas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20628 . 17 A Hargita megyei Törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és szerdán kihirdetett ítéletében formai okok miatt megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott Nyirő József nevére szóló temetkezési engedélyt. "A törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és megsemmisítette a kiadott iratot" - közölte az MTIvel Kardalus Erika bíró, a törvényszék szóvivője. A törvényszéknek harminc napon belül kell e ljuttatnia a megindokolt ítéletet a feleknek, akik a kézbesítést követő 15 napban nyújthatnak be fellebbezést az ítélet ellen. Szász Jenő, a Nyirő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Egyesület és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az MTInek elmondta: "azt szorgalmazzuk, hogy Székelyudvarhely polgármestere ne fellebbezzen a döntés ellen, hanem állítson ki egy hibátlan igazolást. Ez oldja meg ugyanis az újratemetés jogi helyzetét" - jelentette ki Szász. Úgy vélte, a polgármester fellebb ezése az időhúzással lenne egyenértékű. Szász Jenő - aki három cikluson át volt Székelyudvarhely polgármestere - megemlítette, hogy a városházán évente mintegy háromszáz hasonló iratot állítanak ki, és az elmúlt 22 évben egyet sem rontottak el, a Nyirő József papírját leszámítva. Szász Jenő úgy vélte, ez a körülmény szándékosságot sejtet: mintha a temetést meg akarták volna akadályozni. Nyirő József hamvainak május 27ére tervezett székelyudvarhelyi eltemetése amiatt hiúsult meg, mert az író nevére a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által május 25én kibocsátott temetési engedély formai hibát tartalmazott. Amint azt AugustaCristina Urzica prefektus elmagyarázta, az iratban egy 2012ben kiállított dokumentumra (vélhetően a hamvasztás dokumentu mára) hivatkoztak, és nem az 1953ban kiállított elhalálozási anyakönyvi kivonatra, amint azt a törvény előírja. A prefektus a Hargita megyei Törvényszék közigazgatási osztályán kérte az engedély érvénytelenítését. A román törvények értelmében a köziga zgatási bíróságon megtámadott határozatok hatályát mindaddig felfüggesztik, míg ítélet nem születik azokról. A prefektusi intézkedés mintegy beteljesítette a Nyirő József újratemetését ellenző kormánypárti román politikusok nyilatkozatait. Székelyudvarhely en május 27én nem temették el az író hamvait, csak ökumenikus áhítatot tartottak emlékére. v v i i s s s s z z a a Karsai László: Horthy tudott az európai zsidóság elpusztításának tervéről Budapest, 2012. június 27., szerda (MTI) - Hor thy Miklós kormányzó 1942 óta tisztában volt a náci Németország zsidópolitikájának lényegével, azzal, hogy az európai zsidóságot ki akarták irtani - mondta Karsai László történész egy szerdai budapesti konferencián. A források tanúsága szerint Horthy 1944 május közepén kapta meg az úgynevezett auschwitzi jegyzőkönyveket, amelyek beszámoltak arról, hogy a náci haláltáborokban meggyilkolják a zsidókat; a dokumentumok tartalmát azonban akkor már ismerhette - mutatott rá a Szegedi Tudományegyetem történész professzora a Fapados Alapítvány és a Demokratikus Koalíció szociáldemokrata értékműhelyének Múltunk a jövőnk? - Eltűnt kultuszok nyomában című tanácskozásán. Kiemelte, 1944. március 19én Magyarország a német megszállással elvesztette állami önrendelk ezési jogát, de Horthy nem vonult vissza, és így legitimálta a kollaboráns Sztójaykormányt. Karsai László emlékeztetett arra: Franciaországban a zsidó emberek üldöztetését - ellentétben Magyarországgal - a közvélemény többnyire ellenezte, ott a zsidós ág 75 százaléka megmenekült a holokauszt idején, Dániában pedig 99 százalékos volt a túlélők aránya. Magyarországon ugyanakkor 437 ezer vidéki zsidó embert deportáltak, és míg 1944 tavaszától Magyarországról 25 szerelvényt vittek naponta az ausch witzi haláltáborba, addig Franciaországból hetente egyegy vonatnyi embert szállítottak oda. A történész beszélt arról a kevéssé ismert tényről is, hogy Horthy Miklós 1944. július 6án parancsot adott ugyan a deportálások leállítására, július végén azo nban azokat újra engedélyezte, de újabb vonatokat nem indítottak el, mert a deportálásokat a kormányzó ismét leállította. A deportálás leállítása azért is következhetett be, mert a Zsidó Tanács azt a rémhírt terjesztette, hogy Budapestet szőnyegbombáz ás éri, ha nem állítják le a zsidóság haláltáborokba szállítását - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy Sztálin akadályozta meg - többi között Magyarország kiugrási kísérletére hivatkozva - Horthy Miklós második világháború utáni népbíróság elé állítását . Romsics Ignác történész előadásában szólt arról, hogy "a középkori magyar birodalom" visszaállításának vágya a XIX. században is megmaradt; az 18481849es forradalom és szabadságharc leverése után az emigránsok a
