Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC ) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20626 . 12 Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke hangsúlyozta, azért foglalkoznak már most a jövő évi költségvetéssel, mert Magyarország partnerei, különösen az Európai Bizottság előtt világossá kell tenni, hogy elköt elezettek a költségvetési hiány tartása és az államadósság csökkentése mellett. Gyöngyösi Márton (Jobbik) a bizottság alelnöke azonban azt hangoztatta, hogy ugyan az év közepén elfogadott költségvetés valóban megnyugtathatja a befektetőket és a külföl di pénzügyi köröket, de általában az év végére tisztázódik az előző évi helyzet, akkor lehet "építkezni rá". Ráadásul egy "nagy gazdasági válság közepén vagyunk", az eurózóna válsága naponta hozhat újabb meglepetéseket, ezért nehéz a sarokszámokról előre v itatkozni - vélekedett. Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott, az egész javaslat egy "sebtében összelapátolt számhalmaz", amely "vágyakat tükröz", és a valósághoz alig van köze, ezért alkalmatlan a vitára. A bizottság végül 13 szavazattal 3 nem ellenében a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Az ideinél mintegy 4,1 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a Külügyminisztérium a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint. A büdzsé tervezete a Külügyminisztériumnak 62,974 milliárd forintot irányoz elő, a külképviseletek igazgatására 35,21 milliárd forint támogatás jutna, 3,35 milliárddal több az ideinél. v v i i s s s s z z a a Kisebbségek erőszakos cselekedeteiről szó l a Pro Minoritate folyóirat nyári száma Budapest, 2012. június 25., hétfő (MTI) - A nemzeti kisebbségek és a többségi társadalom viszonyát nehezítő erőszakos cselekményekről szól a Pro Minoritate folyóirat nyári, tematikus száma - mondta Kósa András László, a negyedévenként megjelenő lap főszerkesztője hétfőn az MTInek. Merenics Éva kisebbségkutató az első világháború idején történt örmény népirtás megbosszulását mutatja be. Azt az "első generációs" terrorista akciósorozatot, amelyben örmény ter roristák örmény emigránsok anyagi támogatásával merényleteket követtek el török vezetők ellen az 1920as évek elején NyugatEurópában. A szerző következtetése szerint "a közösségi elégtétel" is terrorista cselekedetnek tekinthető. A Nemzetbiztonság Mag yarország határán című részben közölt két tanulmány egyike bemutatja és cáfolja azt a korabeli közvélekedést, hogy a mai Kárpátalja területére az első világháborúban, 191415ben betörő orosz csapatokkal együttműködtek volna a helyi szláv lakosok, a ruténo k (ruszinok). Emellett arról is ír a szerző, Tutuskó Ágnes történész, hogy Tisza István miniszterelnök és köre mindvégig védte a rutén népet, meggyőződve arról, hogy a ruténok sokkal inkább a magyarokkal, semmint az oroszokkal rokonszenveztek. A Merény letek a kisebbségi autonómiáért részben három tanulmány olvasható. Az egyikben a hetvenes évek első felének "horvát tavaszként" emlegetett reformtörekvéseiről és a horvát politikai emigrációs merényletekről, a másik a hatvanas évek elején a DélTiroli Fels zabadítási Bizottság támogatásával az olasz állam ellen elkövetett terrortámadásokról, míg a harmadik a déltörökországi kurd fegyveres mozgalomról szól. Ez utóbbi következtetése szerint a Kurd Munkáspárt (PKK) általában azután követett el terrorakciókat, hogy a török állammal folytatott tárgyalásai kudarcot vallottak. A tematikus szám keleti témákkal foglalkozó írásainak egyike szerint a nemzetiségi szempontból erősen megosztott Afganisztán szétesése nem várható, az viszont igen, hogy a NATOcsapatok távozása után tartós északdél konfliktus alakul ki az országban. v v i i s s s s z z a a Berisha szerint Koszovó függetlensége megváltoztathatatlan Strasbourg, 2012. június 25., hétfő (MTI/EFE) - Koszovó függetlensége megváltoztathatat lan, nincs más alternatíva, mint elfogadni azt - szögezte le hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén Sali Berisha albán miniszterelnök. Ebben a fél évben Albánia tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnök i tisztét, Sali Berishát ebben a minőségében hallgatta meg a szervezet parlamenti közgyűlése. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Koszovó 2008ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét, amelyet azóta 93 állam ismert el, köztük Magyarország, valamin t több nagyhatalom. Sali Berisha úgy vélekedett, hogy az Európa Tanácsnak szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a volt szerb tartománnyal. Két magyar képviselő is kérdést intézett Berishához. A fideszes Nagy Gábor Tamás az iránt érdeklődött: a miniszte relnök minek tulajdonítja azt, hogy Albániában jelentős a gazdasági növekedés és nem érezhető a
