Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cec id.net 201 20622 . 11 nép szunnyadó veszélyérzetét a legerőteljesebb állításokkal rázzuk föl. Ha a fölrázó szándék minden más szempontot elnyom, akkor túlfutunk az igazságon. Olyasmit állítunk, ami nem igaz. Erre a minket aggasztó veszélyek hordozói az igazság erejé vel rámutathatnak, ezzel a mi hitelünket csökkentik, a magukét növelik, s ily módon tovább nő az általuk képviselt veszély, s mélyebben szunnyad az általunk képviselt veszélyérzet. Bumeráng …” ? ? Révész Sándor (Nsz) Európai Birodalom? – „ Ma már világos, hogy az eurózóna válságának fő oka az, hogy a tagállamok lemondtak a sajátpénzkibocsátás jogáról az Európai Központi Bank (EKB) javára. Éppen csak azt nem értették meg, hogy mivel jár e le mondás – bár nem értették ezt Európa vezetői sem… Az eurózóna azt másolja, ahogy a globális pénzügyi rendszer 1982ben, illetve 1997ben a hasonló válságokat kezelte. A nemzetközi hatóságok mindkét esetben nehézségeket okoztak a periférián, hogy megmentsék a centrumot; most – ha nem is tud róla – Németország játssza a központ szerepét. A részletek eltérnek, de az elgondolás ugyanaz: a hitelezők a kiigazítás minden terhét áthárítják az adósokra, míg a „centrum” nem ismeri el saját felelősségét az egyensúlyta lanság kialakulásában. Érdekes az is, hogy a „centrum” és „periféria” fogalmak szinte észrevétlenül lopóztak be a használatba. Pedig a centrum felelőssége a mostani euróválságban még nagyobb, mint volt 1982ben vagy 1997ben: egy minden ízében recsegő valu tarendszert hozott létre, s elmulasztotta a hibák kijavítását. Az 1980as évek végétől LatinAmerika egy egész évtizedet elveszített, s hasonló sors vár most Európára is. A válság kezdetén az euró összeomlása elképzelhetetlen volt: a közös valutában denomi nált követelések és tartozások annyira összekeveredtek, hogy az összeomlás ellenőrizhetetlen „leolvadáshoz” (meltdown) vezetett volna. Ám a válság előrehaladtával a pénzügyi rendszer mindinkább nemzeti vonalakon rendeződött újra. Ez a trend az elmúlt hónap okban nagyobb lendületet vett. Az EKB hosszú távú refinanszírozási tevékenysége lehetővé tette a spanyol és olasz bankok számára, hogy vásároljanak országuk államkötvényeiből, és komoly árfolyamnyereségre tegyenek szert. Egyúttal a bankok előszeretettel he lyezték el vagyonelemeiket külföldön, a kockázati menedzserek pedig inkább saját országukon belül próbálták meg összeválogatni az aktívákat és passzívákat, mintsem az eurózóna egészében …” ? ? Soros György (Nsz) Az állami vezető (magán)embersége – „ Az eltökéltségen, a határozottságon semmit se változtassunk, egy jottányit se engedjünk, de ezzel párhuzamosan fokozott óvatosságra, alázatra és bizalmatlanságra inteném magunkat.” A fenti idézet Kövér László honlapjáról származik az „Ami a szívemen” rovatból. Úgy vélem, senki sem vádolhatja a házelnököt azzal, hogy ne tenne eleget a saját maga által kitűzött céloknak: az eltökéltség és a határozottság kikezdhetetlennek tűnik, és mind en jel szerint a bizalmatlansággal sem áll hadilábon. A fokozott óvatosságon és alázaton még dolgozni kell ugyan, de legyünk őszinték, egy öt elemből álló komplex célrendszerből háromnak a megvalósítása mindenképpen komoly és dicséretes teljesítménynek szá mít. E rövid írás szerény célja, hogy az óvatosság elérésében is segítsen, elfogadva, hogy az alázat helyes esetben nemcsak az oktatás vagy a nevelés, hanem az önkéntes felismerés eredménye, ahogy a Biblia alapján a Magyar katolikus lexikon is megfogalmazz a, miszerint „az ember gyengesége és bűnei miatt is alázatos lesz, ha megismeri önmaga igazságát”. Az államok közötti kapcsolatok egyik alapelve a más államok belügyeibe való beavatkozás tilalma. Ennek természetét a nemzetközi jog általános szintjén is neh ezen tudjuk megragadni, hiszen a komolynak tekinthető beavatkozás általában olyan eredménnyel járhat, hogy az érintett állam
