Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20619 . 17 – A parlamenti képviselettel kapcsolatban haladásról tudok beszámolni. Tizennyolc éven át nem tudták kezelni az ügyet. Hozzá kell viszont tennem, ho gy a megszületett megoldás sem a legkedvezőbb az itteni szerbség számára – húzta alá Lastić lapunknak adott nyilatkozatában. Az öttízezer lélekszámú magyarországi szerb közösség esetében ugyanis túl magasnak számít a meghatározott parlamenti küszöb és az t csak a roma és a német közösség tudja átlépni. – A vigaszt számunkra a szavazat nélküli részvétel szavatolása jelenti a parlament munkájában. Ez kevesebb annál, amennyit elvártunk. A másik gond az, hogy a tanácskozási jogú parlamenti képviselet nem szab ad: csupán olyan témákhoz szólhatunk hozzá, melyeket a házbizottság kisebbségeket érintő kérdésnek minősít előzőleg – számolt be Lastić. Szerinte valós előrelépésről akkor beszélhetnénk, ha 2014ig, vagyis a törvény hatályba lépéséig, még módosulna a szób an forgó jogszabály. A törvény további hiányosságának nevezte hogy egy kisebbségi nemzeti közösség csak egy listát állíthat a választásokon, melyet az adott közösség országos önkormányzata állít össze, s csak listára, nem pedig személyekre lehet szavazni. A nemzetiségek akkor támogathatják ezeket a listákat, ha előzőleg feliratkoztak az erre a célra szolgáló választói névjegyzékre. Ebben az esetben azonban pártlistákra nem szavazhatnak – magyarázta a szerb intézet vezetője. – Magyarországon egy szavazónak két szavazta van. Egy egyéni és egy listás. Nem számít valódi alternatívának az, hogy mandátumot nem szerző kisebbségi listára szavazzanak a kisebbségiek egy pártlista helyett – húzta alá Lastić. Véleménye szerint rohamtempóban készültek az új jogszabályo k, s nem volt elég idő a tervezetek széleskörű megvitatására. – Ami speciálisan a szerb közösségre vonatkozó magyarországi politikát illeti, azt hiszem, nem lehet panaszunk, mert Magyarország a legjobb kapcsolatokra törekszik Szerbiával, s ez az állítás f ordítva is igaz – hangsúlyozta. A történelmi múltra vonatkozó nézőpontok közelítése kapcsán Lastić azt mondta, véleménye szerint nem olyan komoly a helyzet, hogy „megbékélésről” kellejen beszélni Magyarország és Szerbia között. A KETTŐS MÉRCE CSAPDÁJA A konferencián dr. Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének jutott az a feladat, hogy a szerbiai, azaz vajdasági magyar közösség helyzetét foglalja röviden össze. – A magyar közösség egy kettős identitással rendelkező közösség, mely egyrészt osz tozik az itt élő minden közösséggel Szerbia problémáiban, másrészt pedig kulturális, történelmi szempontból Magyarországgal alkotunk egy közösséget, s ez mára már közjogi értelemben is igaz a kettős állampolgárság megszerzésének lehetősége óta. Ebben a ket tős viszonyrendszerben keressük mi a helyünket, s a valódi kérdés az, hogy ebből a pozícióból hogyan mozdíthatjuk előre a két állam közötti kapcsolatokat – fogalmazott Korhecz. Az elmúlt kilencven év nagyobbik részében, amióta az itteni magyar közösség ne m az államalkotó többség részét képezi, általában egy negatív demográfiai tendencia hívei lehettünk – közölte, s ehhez, mint mondta, a szerb állam is hozzájárult a háborús kilencvenes évek kilátástalanságával. A fogyásnak az elmúlt tíz évben már mi magunk vagyunk a leginkább az okai – tette hozzá. A kisebbségeket érintő jogi keretet többnyire elfogadhatónak, s az európai mércéknek megfelelőnek nevezte, de felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a jogoknak az alkalmazásában már gondok merülnek fel. – Szerbi ában ebben a tekintetben kettős mérce figyelhető meg. Van egy magasra emelt standard, s ezzel szemben van egy olyan kormánypolitika, amely nem igazolja vissza ezt a standardot. Ahhoz, hogy a helyzet javulhasson, folyamatosan csökkenteni kellene ezt a rést a jogok és a gyakorlat között. A leginkább arra lenne szükség, hogy a szerb politikai elit elfogadja, Szerbia nem egy homogén nemzetállam – szögezte le az MNT elnöke.
