Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@ce cid.net 201 20608 . 15 Szigorúan ágaskodó bajuszok – „ A lába között is megmozdul valami, fekete öltönyén a sliccre jutott a lyuk, lebben az is, feláll a semmi, ha moccan a levegő a Bolyai tér tetején. Így kell ellená llni. A nagy ember beköltözött a Bolyaitérre, Marosvásárhelyre. A nagy ember képi helytartója – legyünk pontosak. Egyszer csak ránk ragadt ez a nagy ember, mint egy hatalmas, öntapadó, önkényes matrica. Hiába variálsz, hiába méricskéled az út egyik vagy m ásik oldalát, mindenhol ott van, szúrós tekintetével az egész teret belátja, mindig oda néz hatalmas plakátjáról, ahol éppen vagy. Elcsíp, megragad egyetlen, műanyagra nyomtatott, kimerevített, védőfóliázott tekintettel. Moccanni sem tudsz már nélküle. És vele sem. Vége az időknek, amikor csak úgy mentünk az utcán, haladtunk. Azt mondják, hogy kampány van, ezért figyel széles színes vásznon a nagybajuszú ember. Felbukkan még máshol is, például az 1918. december 1. sugárúton is, amit a rendes magyar ellenáll ók juszt is Hosszú utcának neveznek. És ott van a széltől felkapott szórólapokon, kirakatokban, valamint a kirakatokat nézők tekintetében, mindenhol ott van …” ? ? Szigeti L. Péter (Manna.ro) Terelgetnének – „ Semmi kétség, ez a kampányfinis a Fidesz – RMDSZviszonyról szól. Nem véletlenül alakult így, hanem azoknak akaratából, akik szeretnék a Fidesz (egyébként megkérdőjelezhetetlen) erdélyi népszerűségét átadni a csatlóspártoknak. Nem először próbálkoznak vele. 2008ban maga Orbán Viktor korteskedett Szász Jenőért és a „választás szabadságáért”. De a miniszterelnök finoman csinálta: miközben egyértelművé tette, melyik oldalon áll, egy pillanatra sem gyalázkodott vagy zsarolt …” ? ? Szőcs Le vente (ÚMSZ) Elzászi csángó az erdélyi magyarság csodálója – Raoul Weisst tíz éve vetette a sors Elzászból Erdélybe. M ű veltsége és nyitottsága otthonra lelt itt, s azóta ír, tanul, fordít, szervez és álm odik – többnyire már magyarul. „ A várost, ahol születtem, francia nyelven Savernenek hívják. Irodalmi német helyesírás szerint Zabern a település neve, de a helybeliek Zawerenek (caavörö) ejtik. Az elzászi nyelv grammatikusa, sajnos azonban akadémia nélk üli akadémikusa vagyok. A helyesírását én találtam ki, és én ismerem el ” – kezdi a beszélgetést Kolozsváron, egy tea mellett Raoul , amikor a gyökereir ő l kérdezem. Szülei pedagógusok, akik francia szót el ő ször az iskolában hallottak. Édesanyja lutheránus, é desapja kálvinista, fiúkat református vallásúnak keresztelték. Raoul már kisgyerekként megtanult franciául, testvérei pedig épp csak értenek elzásziul. „ Elzász is egyfajta csángóság: a nemzeti öntudat ott sosem jött létre, és nem létezik önálló elzászi nye lv. Nemzeti öntudat és közigazgatási rendszer nélküli kultúra szemben az intézményesített és er ő s nemzeti kultúrával: az eredmény egyértelm ű en asszimiláció. Napjainkban a régió lakosságának negyven százaléka tud elzásziul, de ez többnyire passzív tudás, jo bbára már csak az id ő sek beszélik, a fiatalok legfeljebb értik. A mi hagyományos dialektusunk és kultúránk hamarosan kihal. Mivel határvidék, az általánosabb értelemben vett német kultúra mindig is jelen lesz, de az engem nem boldogít ” – szomorkodik beszél getőtársam (Erdélyi Napló) Tiszta lelkiismerettel – „ A négy évvel ezelőttihez képest talán visszafogottabb volt az utolsó napjához érkezett választási kampány Háromszéken, s jól lehet, voltak pengeváltások a jelöltek, pártvezetők között, és plakáttépésről, vetélytársak lejáratási kísérleteiről is érkeztek hírek, mégis örömmel nyugtázhatjuk, hogy maradandó sebeket okozó, övön aluli támadások nem nagyon történ tek …” ? ? Farcádi Botond ( Háromszék)
