Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. május - Civitas Europica Centralis
2012-05-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20505 . 10 parlamentben nekünk négyünknek a frakcióból, és több tíz törvény kapcsán nyújtottunk be több száz módosító indítványt …” (Hét Nap) Nincstelenség, korlátok, öncenzúra – A sajtószabadság világnapján az újságírás globális és hazai körülményeivel foglalkoztak az érdekvédelmi szervezetek – Megegyeznek a vélemények: az október ötödikei demokratikus átalakulás óta most van a legrosszabb helyzetben a hazai újságírás – A Nemzetközi Újságírószövetség (IFJ) az újságírók letartóztatását és bebörtönzését jelölte meg a sajtószabadság világnapjának idei fő témájaként. A szerbiai újságírás „ részben szabad ” a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet véleménye sze rint, melynek legújabb, 197 államot rangsoroló listáján Szerbia öt helyet esett vissza, s a 72ről a 77. helyre került. A május harmadikai világnap alkalmából elkészített felmérés egyébként most először mutatta ki az elmúlt nyolc év alatt, hogy a világban nem történt visszalépés a sajtószabadság tekintetében. Összesen 66 országban szabad a sajtó, 72 országban részben szabad, s 59 államban nem vélték felfedezni a sajtószabadság nyomait. Szerbia 35 pontot kapott az értékelés során, ennyit kapott példá ul KeletTimor és Montenegró is (Magyar Szó) Tadics kettős győzelmet remél – Szerbia - Elnököt, parlamentet, önkormányzatot és tartományi kormányt is választanak – Szoros verseny várható a Demokrata Párt (DS) és a Szerb Haladó Párt (SNS) között a vasárnapi szerb parlamenti és elnökválasztáson. A fel mérések szerint az újraválasztásáért küzdő Borisz Tadicsnak (DS) nagyobb esélye van az elnökválasztáson, a parlamentin viszont a mérsékelt nacionalista Tomiszlav Nikolics vezette SNS tűnik erősebbnek (Nsz) Egy volt csetnik kerülhet Szerbia élére – Magyarország érdeke, hogy a jelenlegi Európapárti kormány maradjon hatalmon a vasárnapi szerbiai elnökparlamenti és önkormányzati választások után. A két legnagyobb p árt fejfej mellett halad, így a királycsinálók a szocialisták lehetnek, akik továbbra is kitartanának a demokraták mellett. Nagyobb az esélye annak, hogy a kormányzó Demokrata Párt (DS) és koalíciós társai fognak többséget szerezni az új parlamentben a va sárnapi választást követően. Magyarország érdeke, hogy a mostani EUintegrációt támogató kabinet maradjon hatalmon, attól függetlenül, hogy a DS a kampány során több esetben összekötötte az uniós tagságot Koszovó kérdésével. A demokraták legfőbb riválisa a Szerb Haladó Párt (SNS) többször egyértelműen kijelentette, hogy csak egy egységes Szerbia léphet be az EUba, de külföldön lényegesen visszafogottabban nyilatkoznak… Az elnökválasztás csupán a második fordulóban fog eldőlni, mivel Borisz Tadics , a DS és Tomiszlav Nikolics SNS elnök fejfej mellett áll. Harmadik helyre Ivica Dacsics , a szocialisták elnöke és Zoran Stankovics egészségügyi miniszter futhat be, így bármelyikük későbbi visszalépése Tadicsot erősítheti. A második körben a jelek szerint „ holtve rseny ” lesz, így, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint, a demokraták jelöltjének a szavazatok 50,2 százaléka, míg Nikolicsnak 49,8 százaléka juthat… Az elnökválasztás egyik legfőbb esélyese Nikolics pályafutásának első két évtizedét különféle széls őséges nacionalista pártokban töltötte. Korábban az egyebek mellett Bosznia felére és Horvátország harmadára kiterjedő NagySzerbia elkötelezett harcosa volt. Emellett beléptette volna hazáját az Orosz – Belorusz szuperállamba, hogy harcra keljen az Egyesült Államok és az EU hegemóniája ellen. Miután 2008ban elhagyta a Nemzetközi Törvényszék hágai fogdájában ülő Vojiszlav Seselj nevével fémjelzett Szerb Radikális Pártot, és létrehozta az SNSt, hirtelen pacifista A csetnik szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli. A német megszállás ut án a polgári emigráns kormányt támogató, angolbarát, de 1942től a megszállókkal is megegyezést kereső, a kommunisták ellen is harcoló Drazsa Mihailovics egységeinek a neve. Az 1990es évek elején, a kommunista Jugoszlávia felbomlásakor a független állammá lett Horvátország, BoszniaHercegovina szerbek (is) lakta területeinek Szerbiához csatolásáért a szerb haderő támogatásával harcoló szerb szabadcsapatok tagjait is így nevezték.
