Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. május - Civitas Europica Centralis
2012-05-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20504 . 18 társadalom mellett a po litikának. Hiába van stratégia, ha mögötte nincs olyan pártpolitika, amelyik rákényszeríti a döntéshozókat, hogy ehhez forrásokat biztosítsanak, és a megfogalmazottakat figyelembe vegyék” – tette hozzá. Pásztor István szerint az MNT stratégiái bizonyítják: a Vajdaságban van egy olyan, tudással felvértezett réteg, amely képes megfogalmazni a hosszú távú közösségi ambíciókat. „E közös gondolkodás eredményeképpen körvonalazódhat a hosszú távú közösségi szándék, amelyet a kritikus tömegű akarat tesz stratégiává ” – emelte ki a politikus. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője beszédében hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek számára az autonómia egyértelműen a fő cél, de egyúttal eszköz is céljai megvalósítására. Meglátása szerint fontos , hogy „ütőképes, összetartó magyar közösségek legyenek” az egész Kárpátmedencében, s ehhez az kell, hogy növekedjen a születésszám, s hogy minél több magyar gyermeket írassanak a szülei magyar oktatási intézménybe. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a konferencián elmondta: a vajdasági magyar közösség életében és érdekérvényesítési képességében egy korszakváltás tanúi és szereplői vagyunk. „A közösségi politizálásban a jó szándékú és gyakran dilettáns improvizáció időszakát felváltotta a strat égiai, szakmai alapú közösségi építkezés” – hangsúlyozta az MNT vezetője. „A stratégiai dokumentumok megalkotása lehetővé teszi, hogy a magyar közösség szekerét ugyanabba az irányba toljuk” – tette hozzá Korhecz Tamás, majd emlékeztetett: az MNT 2010ben e lfogadta az oktatásfejlesztési stratégiát, majd tavaly média- és nyelvhasználati stratégiát. A civil, valamint az ifjúsági és sportstratégia kidolgozása folyamatban van. A politikus részletesen ismertette az autonómia biztosította lehetőségeket és jogokat, de hozzátette: ha nem tudjuk ezt az új közjogi keretet a közösség javára fordítani, az autonómia eszköze is könnyen devalválódhat. „Bibó István annak idején azt mondta; a magyar politikai életben általában kétféle politikus van: az egyik csoportot a túlfe szült lényeglátók alkotják (akiknek van ambíciójuk, de hihetetlenül elrugaszkodottak a mindennapi élettől és a valós problémáktól), a másikat pedig a hamis realisták (akik azt sem merik megálmodni, ami megvalósítható lenne). Hiszem és vallom, hogy a straté giai tervezésen alapuló nemzetpolitika végre hidat verhet a kétféle gondolkodás közé, és végre reális lényeglátók uralják majd a politika színterét” – zárta előadását Korhecz Tamás. A tanácskozás második részében az MNT tanácsosai mutatták be az egyes str atégiákat. Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke az oktatásfejlesztési stratégia közoktatásra vonatkozó részét ismertette. Demográfiai adatokat sorolt, felvázolta a közoktatási hálózat jelenlegi struktúráját, és elmondta: a közoktatás sz akmai színvonalának javítására van szükség. A stratégia célul tűzi ki továbbá – mondta – a nemzeti önazonosság erősítését. A stratégia megvalósításáról szólva elmondta: már másfél év alatt eredmények születtek, hiszen egyre több szülő íratja magyar tagozat ra gyermekét. Lengyel László, az MNT felsőoktatással megbízott tanácsosa a felsőoktatásra vonatkozó dokumentum ismertetésekor az elérendő célok közé sorolta a képzettségi és iskolázottsági szint növelését, a szerb nyelv hatékonyabb elsajátítását, a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, a szakképzésifelnőttképzési intézményhálózat fejlesztését. Lovas Ildikó, az MNT kultúrával megbízott tanácsosa előadásában kulcsfontosságúnak nevezte a vajdasági magyar kulturális értékek megőrzését és prezentálását, il letve az értékteremtést. Ismertette a stratégia elkészítésének folyamatát, és hangsúlyozta: a dokumentum célkitűzése a kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a befektetett tehetség és munka látható megbecsülésén alapuló kulturális élet alakítása. Felhívta a f igyelmet: a hivatásos intézményeket és az amatőr szervezeteket, társaságokat egyenrangú felekként kezeli a stratégia, hiszen abban az időben, amikor a hivatásos kulturális intézményeket az állami elnyomás ellehetetlenítette, az amatőrök voltak azok, akik á tvették a hivatásosok feladatait. Beszélt a kiemelt jelentőségű intézmények, rendezvények és díjak fontosságáról, mondván: az MNT feladatai közé tartozik a minőségvédelem is. Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa a médiastratégiá ról szólva elmondta: annak prioritásai az önálló, 24 órás magyar műsort sugárzó televízió és rádió, az önálló napilap, valamint a vajdasági, országos, határokon átnyúló tudósítói hálózat kialakítása. Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal meg bízott tanácsosa beszámolt a hivatalos nyelvhasználatot szabályozó jogi környezetről és az azzal gyakran szemben álló mindennapi gyakorlatról, mondván: kevesen
