Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. május - Civitas Europica Centralis
2012-05-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centra lis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20524 . 17 Alexander Mirsky azon véleményének adott hangot, hogy az EU csak ürügyként használja fel a Timosenko körüli helyzetet, hogy erre hivatkozva új akadályt emeljen Ukrajna előtt az eurointegráció útján. „Nem is kettős szab ványról van szó. Ez cinizmus Ukrajnával szemben” — húzta alá. v v i i s s s s z z a a Kravcsuk: Európa ne Moszkva érdekeinek prizmáján keresztül tekintsen Ukrajnára www.umdsz.uz.ua /urainform.com/201 2.05.23. Leonyid Kravcsuk szerint nincs alternatívája Ukrajna európai integrációjának és arra szólítja fel az európai vezetőket, hogy ne az „orosz érdekek prizmáján keresztül” tekintsenek Ukrajnára. „Európai irányvonalat kell folytatni, s nem kell vergődn i Kelet és Nyugat között” — jelentette ki az exelnök, amikor Berlinben helyi elemzőkkel és újságírókkal találkozott. „Ezt az irányvonalat kell folytatni, attól függetlenül, hogy ki van hatalmon” — húzta alá. A politikus szerint Kijev mindmáig érzi Moszkva „komoly” befolyását, s ez utóbbi mindmáig nem akarja független államként elfogadni Ukrajnát. Úgy véli, hogy Oroszország azon van, hogy letaszítsa Ukrajnát az európai útról, a Vámunióhoz hasonló új integrációs sémákkal csábítgatva. A volt államfő ugyanakk or azon meggyőződésének adott hangot, hogy a regnáló ukrán hatalom bebizonyítja, hogy az ország az európai úton halad, az európai értékeket követi. Leonyid Kravcsuk ugyanakkor „következetesebb” Ukrajnapolitikát vár el Európától, amely mentes lenne a kettő s szabványoktól. Arra szólította fel az európai vezetőket, hogy ne az „orosz érdekek prizmáján keresztül” tekintsenek országára. v v i i s s s s z z a a Európai kisebbségi napilapok konferenciáját rendezik meg Pozsonyban Lengyel Diana, az M TI tudósítója jelenti: Pozsony, 2012. május 23., szerda (MTI) - A Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS) Pozsonyban tartja éves közgyűlését pénteken. A kétnapos rendezvény fő témája az egyes kisebbségi napilapok finanszírozá sának kérdése. A résztvevők megismerkedhetnek a szlovákiai magyar modell mellett a kisebbségi német és szlovén napi sajtó helyzetével Olaszországban, illetve a svéd napilapok támogatási modelljével Finnországban. A közgyűléshez kapcsolódóan egy nemzetkö zi konferenciát is rendeznek, amelyen neves szlovákiai magyar közéleti személyiségek, köztük Petőcz Kálmán, Huncík Péter író, Bara Zoltán, vagy Tokár Géza politológus tartanak előadást a szlovákiai magyar kisebbségi létről. A MIDASközgyűlés részeként mi nden évben két jeles díjat is kiosztanak. Az egyik a Habsburg Ottóról elnevezett újságírói díj, amelyet olyan, többségi lapoknál dolgozó szerzőknek ítélnek oda, akik a többségi lakosság figyelmét a kisebbségek problémáira irányítják. Idén ezt a brit The Gu ardian napilap szerzője, Constanze Letsch kapja publikációiért. A díjat Habsburg Károly, Habsburg Ottó legidősebb fia adja át. A szervezet által kiosztott másik elismerés a MIDASdíj, amelyet olyan kisebbségi napilapokban publikáló szerzőknek adnak, akik t evékenységükkel kiemelkedő módon járulnak hozzá a kisebbségek védelméhez és a kulturális sokszínűség fenntartásához. Ezt a szlovákiai magyar Új Szó újságírója, Vrabec Mária kapja, Malina Hedvig, a 2006ban Nyitrán megvert magyar lány ügyében írott cikkeiér t. „Ha egy napilap kisebbségi nyelven íródik, az nem jelenti azt, hogy kevésbé színvonalas lenne. A kisebbségi napilapok számára a többségi nyelven kiadott újságok éppúgy konkurenciát képeznek, és a szerkesztői igényességen múlik, hogy az adott lap menny ire tudja felvenni a versenyt a többi sajtótermékkel. A kisebbségi napilapoknak viszont nemcsak az az előnyük van meg, hogy az olvasókat anyanyelvükön szólítják meg, hanem az is, hogy az adott közösség mindennapjairól szólnak" – mondta el Molnár Norbert, a z Új Szó főszerkesztője az MTInek. A MIDAS 11 évvel ezelőtt jött létre, jelenleg közel 30 napilapot tömörít Európaszerte. A déltiroli székhelyű szervezet az anyanyelven való tájékozódás lehetőségének fontosságára igyekszik felhívni a többség, illetve az uniós szervek figyelmét, hiszen Európában több mint 50 millió olyan ember él, aki valamely nyelvi vagy nemzeti kisebbséghez tartozik, s az itt megjelenő kisebbségi újságok több mint 6 millió olvasóval rendelkeznek. v v i i s s s s z z a a Nyirő József újratemetése - Frunda és Bunta ellenzi az újratemetést
