Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. május - Civitas Europica Centralis
2012-05-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H11 15 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20522 . 16 A A j j á á n n l l ó ó Lidércfény – „ Aki szabadságharcot vív, annak nyilvánvalóan szuverenitáshiánya van, vagy legalábbis e tárgyú hiányérzete: függetlenségdeficitje, önállóságkudarca. „Kísértet járja be Európát, a szuverenitás kísértete ” – olvassuk az e lőszóban. Pedig ez az ófantom nem is csupán másodlagos frissességű. Már alig mozgásképes, szinte molyos: a nemzetállamok archaikus múltjából maradt itt. Ígérni, persze, ma is tud. Amit csak akarunk. Amiről csak álmodunk lidérces éjszakákon. Itt, Európa köz epén, az unió belsejében. „ A szuverenizmus: nemzeti elzárkózás, a világgal való szembeszegülés” dacreakciója. Magyarország immár „belülről” küzd az „idegen” politikai test és instancia ellen. Pedig nincs délibábos, korláttalan függetlenség, nincs „azt csin álok, amit akarok” szuverenitás. Még itthon sem, a határokon belül. Hát még azokon kívül! A valódi szuverenitás az együttműködésben, belátásban, szövetkezésben, ellenőrizhető szerződésekben testesül meg. Hazánk „jövője nem a központosító szuverenista nemze tállam, hanem a helyi társadalmak autonómiájára és együttműködésére épülő, föderatív uniós államszervezet ” – írja Szilágyi Ákos, a szerző (168óra) Kései tudósít ás a párizsi konferenciáról – Koszta István 2010ben megjelent könyvére joggal figyelhet föl a közvélemény, hiszen olyan témát érint, amelyben legtöbbször ma is eleven sebként szokás vájkálni, a sorstragédiákhoz illő komorsággal és megrendüléssel. A „ Nem (csak) Erdély volt a tét ” szerzője azonban gyökeresen szakít ezzel a szemlélettel, és úgy nyúl Trianonhoz, az első világháború végi Erdély sorsához, hogy nem az érzelmek és az elfogultság vezeti tollát, hanem az egészséges kíváncsiság – megismerni, valóság- és emberközelből azt, ami 1918ban, 1919ben, 1920ban és azután történt nagyapáinkkalapáinkkal és velünk. Nem a múltba néző nosztalgia, az irányított propaganda csapásain haladva kutat, hanem egészséges ösztöneire hallgatva. Elsőként mindjárt az esemén yek tövéről merít: Alexandru VaidaVoevod leveleit és feljegyzéseit hasznosítja nem csak azáltal, hogy magyarítja s így széles körben hozzáférhetővé, kutathatóvá teszi azokat, de értelmezi is őket, sőt, a román történelmi szemléletre visszahatóan aktiválja a ma már meg nem másítható, a történelmi folyamatokat a maguk természetes alakulásában bemutató dokumentumokat (Történelemportál) N N é é v v j j e e g g y y Tomislav Nikolić – PORTRÉ – Tomislav Nikolić Szerbia elnöke. Nehéz leírni és még nehezebb lesz megszokni. De lesz rá öt évünk. Egy olyan ember lett most államfő, aki négy évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra váltott, véresszájú sovinisztából hirtelen az európai integráció legvé rmesebb szószólójává avanzsált. És aki nyilván ugyanilyen gyorsasággal lesz képes ismét váltani, ha a helyzet úgy
