Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. május - Civitas Europica Centralis
2012-05-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20521 . 19 minősíthetetlen munkájukkal? Ki fizetett azért, hogy Erdélyben minden lelkészh ez, paphoz, polgármesterhez eljusson postai úton a szerény számítások szerint is többezer kötet - ismeretlen feladótól? Andrassew és Kuncze letéteményesei és folytatói a magyarországi baloldaliliberális hazugságpolitikának, amelyből Erdély nem kér. Erdél y, ahogy a kulturált világ bármely része, nem hisz a gyűlöletpolitikában. Az erdélyi emberek tettek és nem rágalmak alapján alkotnak véleményt. Kolozsvár, 2012. május 20. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke v v i i s s s s z z a a Fé lre verni a harangokat VMDP Hírlevél 20120520 Nem mintha eddig erre nem lett volna okunk, de most valóban eljött az őszinte, a saját hibáinkat is elemző számvetés ideje. Ami már nem tagadható: miközben a 2008. évi választásokon a hárompárti Magyar Ko alíció a vajdasági magyar szavazatok felét sem tudta megszerezni, ez az arány az idén tovább romlott. Tudjuk, a magyar szavazótestületet nem lehet leváltani. Ezért az öt magyar párt egyenkénti és együttes balsikeréért csak önmagát hibáztathatja. Külső tény ezőként a Tadicféle Demokrata Párt (DS) ténykedését érdemes közelebbről megvizsgálni. Hagyjuk meg a számokkal való viaskodás feladatát az elemzőknek. Illetve az „elemzőknek”. (Ha ugyanis az elemzőként odacitált magyar részvevő a Kossuth Rádió kultikus műs orában, a Vasárnap Reggelben ma a többi megszólalóval ellentétben nem mondja ki, hogy a vajdasági magyar nemzetrész alapérdekeire figyelemmel, kire érdemes szavazni, az csak „elemző”.) Nem nehéz megállapítani, hogy a különben leszálló ágon levő DS és polit ikai pereputtya, elsősorban a Canakpárt (LSV), magyar vonatkozásban,a rendszerváltás utáni legnagyobb sikerét érte el. De, a DS számára ez csupán jó eredmény. Nem ez a cél. A múlt század kilencvenes éveinek legelején – mihelyt átvette a DS irányítását – a később, 2003ban összeesküvés áldozatává vált Zoran Djindjic néhai szerb miniszterelnök, fiatal, feltörekvő politikusként ajánlatot tett a történelmi VMDKnak. Folytassátok csak – mondta – a vállalt érdekvédelmi, nyomásgyakorló tevékenységet, de valamifél e magyar tagozatként, a DSen belül. Akkor a történelmi VMDK vezetése, a magyar szavazatok több mint nyolcvan százalékának birtokában, és különben is, az ajánlatot még csak nem is tárgyalta. Persze akkor nem gondoltuk, hogy a vajdasági magyar politikai eli tnek két évtized múlva öt pártra szakadva kell szembe nézni a kisantant államainak a rendszerváltás utáni leggyümölcsözőbb projektumával. Melynek lényege, hogy a magyar közösség egészét – a vezetőknek tett némi látszat, vagy valós engedmény fejében – a hel yi többségi elit kisebbségi politikájának megfelelően, a hadtáp szerepébe kényszeríti. Hogy az alkalmatlanná váljon a Kárpátmedencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációja napi szinten zajló folyamatának erkölcsileg hiteles levezénylésére. Miközben egyáltalán nem mellékes, hogy a megnyomorított magyar kisebbségi elit legbefolyásosabb részét, így eszközként lehet felhasználni a többi között a kettős állampolgárság intézményének semlegesítésére is. Ez az oka annak, hogy ha a té nyek mögé nézve a jövőt fürkésszük, s a politikában mégsem vállaljuk predesztináció, az eleve elrendelés elvét, ki kell mondanunk: a vajdasági magyarságnak a szerb politikai színtéren továbbra is egyetlen igazi és kemény politikai ellenfele van. Az Európáb a araszoló DS. A vele való szembeszegülés tétje az, hogy Szerbia EUtagságának ne a vajdasági magyar nemzetrész igya meg a levét. Hogy sorsa ne a politikai elértéktelenedés legyen. Tudatosítanunk kell először magunkban, majd másokban is, hogy e politikai j átszmában végleg csak az a fél minősíthető vesztesnek, amelyik feladja. Félő, hogy a választások után, abban a tülekedésben, amire a hatalom körüli vitákban óhatatlanul sor kerül, a szerb parlamenti elit csak egy dologban fog (hallgatólagosan mindenképpen) egyetérteni. Abban, hogy a kisebbségi elitek eddig sem különösen nagy politikai befolyását csendes egyetértéssel formálissá kell tenni. A legveszélyesebb albán illetve az ébredező vlach kisebbség „ügyét”, ez utóbbi esetében fityiszt mutatva Romániának, Ta dic még a választások első fordulójában megtette. Ha a vajdasági magyar pártok gyatra eredményeit vesszük figyelembe, s a tényt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szabadkán duzzogva és csalást reklamálva, de mégis figyelembe látszik venni a