Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. május - Civitas Europica Centralis
2012-05-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri . u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20507 . 13 Pozsony, 2012. máj 6., vasárnap (MTI) - Ivan Gasparovic és Bronislaw Komorowski vasárnap megerősítette: részt vesz a középeurópai államfők május 1112i jaltai találkozóján - adta hírül a szlovák á llamfő bejelentésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A szlovák és a lengyel államfő erről a visegrádi négyek államfői szintű találkozóját lezáró sajtóértekezleten beszélt a magastátrai Csorbatónál vasárnap. "Én elmegyek erre a találkozóra, ha nem döntenek úgy, hogy mégsem tartják meg, mert meggyőződésem, hogy Szlovákia - mint Ukrajna szomszédja - nem kerülgetheti, hogy nyitott párbeszédet folytasson Kijevvel" - szögezte le Ivan Gasparovic. A lengyel államfő a sajtóértekezlet en megerősítette: a jaltai konferencia esetében hasonló állásponton van, mint szlovák partnere. "Mindnyájunknak megvan a saját nézetünk erről a kérdésről, és én arra készülök, hogy részt veszek a találkozón. Mi nem parancsolhatjuk meg Ukrajnának, hogy mit tegyen, de azért kell ott lennünk Jaltában, hogy valamit tanácsolhassunk nekik, vagy nyomást gyakoroljunk rájuk" - mutatott rá Bronislaw Komorowski. Václav Klaus cseh államfő a sajtóértekezleten nem kívánta kommentálni lengyel és szlovák partnereinek - a jaltai csúcstalálkozóra való utazásukat megerősítő - bejelentéseit, ám ő már korábban közölte: nem vesz részt a középeurópai államelnökök jövő heti találkozóján. "Csehország nem szomszédja Ukrajnának, ezért kicsit más a nézőpontja" - szögezte le Václav Klaus. Magyarországot a találkozón Balogh Csaba pozsonyi nagykövet képviselte, mivel: a jelenlegi közjogi helyzet miatt nem vehetett részt magyar államfő az eseményen - tájékoztatta korábban a külügyi tárca sajtóosztálya az MTIt, utalva Áder János me gválasztott államfő hivatali beiktatásának a jövő héten esedékes időpontjára. A négy év után ismét Szlovákiában megrendezett V4es csúcstalálkozó témái között olyan kérdések is szerepeltek, mint: a tagországoknak a májusi chicagói NATOcsúcstalálkozójá n képviselendő álláspontja, a visegrádi térség regionális identitásának a megerősítése, valamint az idegenforgalom terén megvalósítható együttműködés fejlesztése. v v i i s s s s z z a a „A szomszédos országok a kisebbségekkel zsarolják Szer biát” VMDP Hírlevél 20120506 Az alábbi írást a Kurir belgrádi lap internetes kiadásából szemléztük. A cikk a felett siránkozik, hogy Szerbia szomszédjai jogokat és a jogok betartását követelik a Szerbiában élő nemzettársaik – a szerbiai kisebbségek - számára, ám ezzel kapcsolatban mindjárt a zsarolás jut eszébe, s nem az, hogy mennyire jogos a szomszédok követelése. Talán megkérdezhetné a kisebbségeket, hogy mit szólnak ahhoz a véleményhez, hogy az EUtag szomszédok a kisebbségekkel zsarolják Szerbiát . Nemcsak a szerbiai kisebbségeknél, hanem a térségben élő szerb kisebbségeknél is érdeklődhetne. Megoldásként a cikkben megszólaltatott egyetemi tanár nem a kisebbség helyzetének javítását javasolja, hanem leszögezi, hogy Szerbia uniós csatlakozásáról nem a szomszédok döntenek. Íme az ismertető. Szerbia készülődése az EUs csatlakozásra felkeltette a szomszédos országok étvágyát, amelyek ezt az időszakot kihasználják arra, hogy az itt élő kisebbségekkel zsarolják meg Szerbiát, írja a belgrádi napilap. Pred rag Simić, a belgrádi politikatudományok karának tanára szerint szomszédainknak, különösen azoknak, akik már az unió tagjai, az eurointegrációs folyamat kiváló alkalom arra, hogy Szerbiától megfelelőbb státust kényszerítsenek ki kisebbségeik számára, netal án ennél nagyobb terveket is megvalósítsanak. Bulgária nyíltan megmondta, hogy csak abban az esetben támogatja Szerbiát, ha az javít az itt élő bolgár kisebbség helyzetén. "Szerbia az EU tagja lesz, de ez nem történhet meg, ha az önök problémáit itt nem ol dják meg", mondta Margarita Popova, Bulgária alelnöke, amikor meglátogatta a Szerbiában élő bolgárokat, jelezve ezzel, hogy Szófia élni fog vétó jogával, csak hogy biztosítsa a Szerbiában élő bolgár közösség jogainak tiszteletben tartását. A jobboldali bol gár szervezetek ugyanakkor Bosilegrad és Dimitrovgrad Bulgáriához csatolását követelik, s közelmúltban egy memorandumot is küldtek Belgrádnak, Szófiának és Brüsszelnek az itt élő kisebbség állítólagos rossz helyzetéről. A hivatalos Szófia közölte, készen á ll a velük való tárgyalásra. A románok is nemrég közzétették, milyen feltételek mellett hajlandók támogatni Szerbia további eurointegrációját. A román kormány márciusban megpróbálta megakadályozni a tagjelölti státus megadását Szerbiának, "a román kisebbsé g rossz helyzete miatt", emlékeztet a Kurir. Predrag Simić, egykori nagykövet azt mondja, az ilyen fajta támadások nem jelentenek semmiféle újdonságot, s Szerbiának nem is kell túlságosan tartania ezektől.