Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 9 04 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20406 . 13 Semjén Zsolt az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában úgy fogalmazott: a határokon kívül élő magyar nemzeti közösségek érdekeit a leghatékonyabban a magyar érdekek képviseletére alakult, mag ukat magyarként meghatározó pártok tudják képviselni. A Híd azonban a kezdetektől fogyva vegyes pártként definiálta önmagát, amint az is - fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus, aki kiemelte: ez "az asszimiláció lejtője, nem pedig gátja". A miniszter elnökhelyettes rámutatott: a magyar állam "természetszerű küldetése", hogy a magyar nemzet fennmaradjon, ez pedig akkor lehetséges, ha mindent megtesznek az asszimilációval szemben, a magyar identitás megőrzéséért, megerősítéséért. Ennek eszköze - folytat ta - a magyar állampolgárság által a nemzet közjogi egyesítése és az etnikai alapú magyar szervezetek és pártok támogatása. Semjén Zsolt válaszában visszautasította azt a párhuzamot, amelyet a szocialista képviselő az egyszerűsített honosítás bevezetése és a szlovákiai választások eredménye között vont. Orbán Viktor kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: "Visszautasítom minden olyan határainkon kívül élő nemzet- és honfitársunk nevében, aki élete egyik legfontosabb pillanataként élhette meg a magya r állampolgársági okiratok átvételét, mindazok nevében, akik már benyújtották az illetékes hivataloknál az egyszerűsített honosításra vonatkozó kérelmüket, továbbá minden egyes külhoni magyar nevében, akik fontosnak érzik a magyar nemzethez való tartozásuk közjogi úton való kifejezését is". A márciusi szlovákiai választásokon a szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Híd tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt: a voksok 6,89 százalékát kapta. Az MKP a voksok 4,28 százalékát szerezte meg, és így nem sikerült visszajutnia a parlamentbe. Freedom House: nem ideális, de távol sem kritikus szólásszabadság helyzete Ukrajnában www.umdsz.uz.ua /UKRINFORM/2012.04.05. A Freedom Hou se szerint Ukrajnában nem ideális, viszont közel sem kritikus a helyzet a szólásszabadság terén. Erről a KommerszantUkrainának adott interjúja során beszélt David Kramer, a nemzetközi jogvédő szervezet elnöke. „Az emberek szabadon kinyilváníthatják a gond olataikat, ám egyesek közülük megfizetnek ezért. Nem ideális a szólásszabadság terén kialakult helyzet, ám az közel sem kritikus” — mutatott rá a Freedom House vezetője. David Kramer úgy véli, hogy Ukrajna számára a politikai üldöztetés és a korrupció jele nti a legfőbb problémát. „Mind politikai akaratra, mind törvényi változtatásokra szükség van ahhoz, hogy javuljon a helyzet” — tette hozzá. A nemzetközi jogvédő szervezet elnöke arról tájékoztatott, hogy legfrissebb éves jelentésükben a posztszovjet ország ok közül Ukrajna Grúziával és Moldovával együtt a „részben szabad” országok, míg Lettország, Litvánia és Észtország a „szabad” országok kategóriájába tartozik. Megjegyezte, hogy 2005 és 2010 között Ukrajna is ez utóbbiak közé tartozott, ám később rontottak besorolásán. Csak pártlistára voksolhatnak majd a külföldön élő ukránok www.umdsz.uz.ua /InterfaxUkraina/2012.04.05. Ukrajna Alkotmánybírósága az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a parlamenti képvisel ők megválasztásáról szóló törvény azon tételét, amely szerint a kijevi egymandátumos körzetekhez csatolnák a külföldön létrehozott szavazókörzeteket. A taláros testület tegnap hozta meg döntését, amit ma hoztak nyilvánosságra. Korábban 59 honatya fordult b eadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, kérve annak állásfoglalását ezen ügyben. A döntés szerint a külföldi szavazókörzeteket nem csatolják majd egyik, országon belül létrehozott ilyen körzethez sem, így az ország határain kívül tartózkodó szavazópolgárok csak pártlistákra voksolhatnak majd. Ennek nyomán kevesebb választópolgár tartozik majd a fővároshoz (eredetileg ide sorolták volna a külföldön lévőket), így kevesebb — a korábbi 16 helyett előreláthatólag csak 13 — egyéni körzetet alakítanak Kijevben. Csak em lékeztetőül: a Központi Választási Bizottságnak (CVK) legkésőbb április 10ig döntenie kell az egyéni körzetek számáról.
