Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20414 . 13 Diószegi László a szórványosodás kiváltó okai között a természetes asszimiláci ó mellett egyfajta magyarellenes politikát is említett, példaként hozva a megyehatárok átrendezését egyes helyeken. BalázsBécsi Attila a szamosújvári Téka Alapítvány képviseletében az erdélyi mezőségi területeken megvalósuló oktatási programot mutatta be. Alapítványuk mellett ismertetve a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységét elmondta: az elmúlt 12 évben két korszerű kollégiumot építettek, és több mint 300 gyermeket "emeltek ki" a szórványlétből. Számukra komplex felzárkóztató programot biztosítanak , és a térség kultúrája, hagyományai szellemében nevelik a gyermekeket. Különös gondot fordítanak a szociális hátrányok kiegyenlítésére - tette hozzá, kiemelve: ha ezek a programok nem lennének, Kolozs megye 2830 településén élő magyar gyermekek kimara dhatnának a magyar nyelvű oktatásból. Megjegyezte: a náluk tanuló gyermekek 22 százaléka vegyes családból származik. Terveikről szólva beszámolt a Kemény Zsigmond oktatási központ építéséről, amelynek alapkövét 2010ben helyezték el. Célcsoportként mint egy 650 szamosújvári, mezőségi gyermeket említett, hangsúlyozva: a központ létrehozása egyetlen magyar osztály vagy iskola megszűnését sem eredményezi majd. v v i i s s s s z z a a Ami ma tömb, holnap szórvány lehet Magyar Szó Mihájlovits Klára 2012. április 14., szombat A Kárpátmedencei szórványvidékek magyar nyelvoktatásáról és nyelvápolásáról tartott tegnap Budapesten nemzetközi konferenciát a Teleki László Alapítvány. A Magyarság Házában tartott rendezvényt, amelyen minden magyarla kta határon túli régió képviseltette magát, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának vezetője nyitotta meg. – Meggyőződésem, hogy minden ember számára a saját anyanyelve jelenti a kulcsot a múltja, a gyökerei, ezáltal pedig saját maga megismeréséhez. Erre mindenkinek azon a helyen, abban a környezetben van a legnagyobb esélye, ahol született, ahol felnevelkedett. Ez az igazán nagy feladat: a teljesen eltérő élethelyzetű, eltérő hátterű szórvá nyközösségek számára megtalálni azt az utat, amely magyar identitásuk megtartásához, erősödéséhez vezet – emelte ki beszédében Répás Zsuzsanna, majd nyomatékosan felhívta a figyelmet: a szórványmagyarság megmaradása része az egész Kárpátmedencei magyarság megmaradásának. „A szórványmagyarság életmódja, tradíciói alkotóelemei nemzeti kultúránknak” – tette hozzá. A helyettes államtitkár emlékeztetett: tény, hogy kevés a pedagógus, az iskola, és a szórványcentrumokban is pozícióvesztés a jellemző. „Kiindulópo ntunk mégis az, hogy ezekben a közösségekben van még annyi erő és lendület, amelyre alapozva felfrissíthetők ezek a szórványterületek” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, aki szerint ebben a folyamatban kulcstényező a magyar nyelvű oktatás, a magyarságtudatot átörökítő iskola intézménye. A szórvány megerősítése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kizárólag a szórványközösségeknél van feladat: a tömbben, a Magyarországon élő magyarok körében is van teendő, hiszen nem mindenki van tisztában azzal, mit jelent a szórv ány fogalma, az anyaországban sokan nem ismerik a szórványmagyar közösségek életét. Répás Zsuzsanna meglátása szerint az ismeretek bővítésének szükségessége a tömbmagyarság és a magyarországi magyarság esetében is fontos, ezért oda kell figyelni a civil sz ervezetek és egyházak munkájára. Fontos, hogy felhívják az egész magyarság figyelmét, mi szórvány és milyen értéket képvisel a magyar kultúrkincs egészében, a magyar nemzet megmaradásáért vívott harcban – tette hozzá a helyettes államtitkár. Diószegi Lászl ó, a Teleki László Alapítvány elnöke a szórványoktatás fontosságáról beszélt bevezető előadásában. Elsőként arra tért ki, hogy az egyes régiókban nagyon eltérnek a körülmények. „Ami ma tömb, az ugyanakkor holnap szórvány lehet” – figyelmeztetett Diószegi, aki szerint éppen ezért kiemelten fontos a szórványterületeken jellemző problémák felmérése. „Ha felkészülünk arra, hogy mi történik holnap meg holnapután, akkor könnyebben vehetjük fel a harcot azzal a folyamattal, amelynek nagyon sok oka van a természete s asszimilációtól egészen a magyarellenes politikáig” – tette hozzá. Több előadó számolt be a szórványoktatásnak a kollégiumi formájáról: arról a rendszerről, amikor egyegy vidék kistelepüléseiből, falvaiból összegyűjtik a magyar gyermekeket, és bentlaká sos kollégiumokban szervezik meg az életüket – amelynek az anyanyelvű oktatás biztosításán túl szerves része az identitásőrzés és a hagyományápolás is. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg 1012 évvel ezelőtt (a program beindításakor) úgy kellett győz ködni a szülőket, hogy engedjék el gyermekeiket egyegy bentlakásos kollégiumba, mára már megváltozott a helyzet, hiszen jól látják a családok is: a kollégium részben anyagi terhet vesz le a vállukról, másrészt biztosítja a diákok iskolába járását, anyanye lvű képzését.
