Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20412 . 2 Tabajdi Csaba , az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője azt követően, hogy megbeszélést folytatott Pásztor Istvánnal a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. A szocialisták brüsszeli vezetője üdvözölte, hogy a szerbiai választások előtt a vajda sági magyarság önbizalmában megerősödött, amely remélhetőleg a VMSZ által elért eredményben is tükröződni fog. Fontos, hogy a VMSZ a magyar nemzeti közösség sajátos problémáinak felvállalásán túl a tartományban jelentkező gazdasági és szociál is problémákra is választ kínál (MTIOS) Győri: nem dől össze a világ, ha EUbíróságra megyünk – „ A Magyarországgal sz emben indított három uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő nem előfeltétele a Nemzetközi Valutalappal tervezett tárgyalások megkezdésének ” - mondta szerdán a ? ? Dow Jones hírügynökségnek Győri Enikő , a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtit kára. " Remélem, hogy senki nem akarja összetéveszteni a dolgokat, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak a hiteltárgyalások megkezdéséhez " - mondta az államtitkár. A kormány akceptálja, hogy a nemzeti bank függetlenségét érintő eljárás előfeltétel, de áll áspontja szerint a másik kettő - a bírók nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége - teljesen külön ügy. A kormány jelezte, kész arra, hogy a bírók nyugdíjkorhatárának kérdését az Európai Bíróság elé vigye, ha az Európai Bizottság nem fogadj a el az érvelést, miszerint nem diszkriminatív lépésről van szó, sokkal inkább olyan intézkedésről, amely valamennyi közalkalmazottra kihatással van. " Természetesen nem célunk, hogy bíróságra menjünk, de nem dől össze a világ, ha az ügyek valamelyike a bír óságon végződik "- mondta Győri Enikő (Hírszerző) Martonyi: feltételeket szabunk Szerbiának az EUcsatlakozáshoz – Martonyi János külügyminiszter szerint bár Szerbia EUcsatlakozása fon tos érdek, a kormány nem feltétel nélkül támogatja, és nagy figyelmet szentel a vajdasági magyarok helyzetének, valamint az emberi- és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. A tárcavezető Ferenczi Gábor (Jobbik) írásbeli kérdésére, amelyben az országgyű lési képviselő azt firtatta, hogy milyen feltételekhez köti a kormány Szerbia uniós csatlakozásának támogatását, szerdán úgy válaszolt, Magyarország elsőrendű érdeke, hogy Szerbia maradéktalanul teljesítse az EU feltételeit, és csatlakozzon az integrációho z, hiszen kulcsszerepe van a szomszédos, stratégiai fontosságú nyugatbalkáni térség stabilitásának és biztonságának megteremtésében, illetve fenntartásában. Véleménye szerint a vajdasági magyarság érdeke is kétségtelenül az, hogy Szerbia mielőbb uniós tag állam legyen, azonban az ország európai integrációs törekvéseinek magyar támogatása nem feltétel nélküli. „ A kormány - szakítva a korábbi évek gyakorlatával - a magyar nemzeti érdek alapján határozza meg külpolitikája irányvonalait, és szavakkal és tettekk el is bebizonyította elkötelezettségét a szomszédos országokban élő magyar közösségek érdekvédelme mellett ” - hangsúlyozta. Mint kiemelte, a kormány célja, hogy ezek a közösségek megőrizhessék nemzeti identitásukat, integrálódva, de nem asszimilálódva, har monikusan élhessenek együtt a többségi nemzettel, kisebbségi jogaikat pedig maradéktalanul tartsák tiszteletben (HVG) Létezike KözépEurópa? – „ KözépEurópának az egykori Habsburgb irodalom területe tekinthető, bár a határok folyamatosan mozognak ” – mondta el Catherine Horel francia történész, a „ Középnek mondott Európa ” című kötet budapesti bemutatóján, szerdán. Catherine Horel fontos és érdekes vállalkozásba fogott, amikor a lengye l, cseh, szlovák, osztrák, magyar, szlovén és horvát területek 1815 és 2004 közötti múltjának politika- és eszmetörténeti szempontú áttekintésére vállalkozott. A politika- és eszmetörténeti szempontokon Catherine Horel fontos és érdekes vállalkozásba fogott, amikor a lengyel, cseh, szlovák, osztrák, magyar, szlovén és horvát területek 18 15 és 2004 közötti múltjának politika- és eszmetörténeti szempontú áttekintésére vállalkozott. A politika- és eszmetörténeti szempontokon belül a szerzőt elsősorban a soknemzetiségű térség önazonosságának dilemmája, és ehhez kapcsolódóan állami megszervezé sének lehetőségei, mindenekelőtt a föderalizmus kérdésköre érdekli.
