Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ ad min@cecid.net 201 20407 . 15 tulajdonosok hoz s kérdezze meg őket, miért nem készek arra, hogy biztosítsák a rendes sajtószabadságot" - mondta. A Klubrádióról szólva rámutatott: "A koncessziójuk lejárt, s aztán licit folyt érte, mint minden más frekvenciáért is. Ha az az érzésük, hogy az érde keiket nem tartották tiszteletben, akkor bírósághoz fordulhatnak, s ezt meg is tették. És nyertek." A kérdésre, hogy a hirdetésnél előnyben részesítike a kormánypárti sajtót, Orbán Viktor így válaszolt: "Vannak állami vállalatok és azok hirdetnek. Pr óbálja meg Magyarországot úgy elképzelni, hogy az legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok." A közbevetésre, mely szerint "nem lehet minden hatóság élére saját embert állítani, s azt mondani, ez ugyanolyan demokratikus (eljárás), mint a z Egyesült Államokban, Orbán Viktor így felelt: "Ez nem igaz. Az új parlament által kinevezett első alkotmánybíró korábban az MSZP képviselője volt, amely most ellenzékben van. Az Állami Számvevőszék alelnöke az MSZP tagja volt. A Költségvetési Tanácsnak, amely az egyik legbefolyásosabb intézmény, három tagja van, közülük kettő baloldali. Hogy mondhatja azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?" A kormány hajlandóe teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit - hangzott egy újabb kérdés. A m iniszterelnök kijelentette: "Nem tudjuk, hogy mik ezek a feltételek." A közbevetésre, mely szerint az IMFnek a központi bank kezelését kifogásolja, Orbán Viktor így válaszolt. "Azt mondták, szükségük van az Európai Unió véleményére, hogy a nemzeti bankkal kapcsolatos szabályozás rendben vane. Megkértek, tegyek meg bizonyos dolgokat, és így tettünk. Volt egy tervünk, hogy egyesítsük a nemzeti bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az EU ezzel nem értett egyet, ezért úgy döntöttünk, nem egyesí tjük őket." A magyaramerikai kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: "Stratégiai szövetségesek vagyunk. Aktívak vagyunk a közös NATOfellépésekben". Hozzátette: "Amennyire tudom, az amerikaiak elismerik a magyar eredménye ket, azt mondják, hogy a biztonság terén elégedettek az együttműködéssel, ezért azt hiszem, hogy jó a kapcsolatunk." A Roosevelt tér átnevezésének az okát firtató kérdésre elmondta, hogy a tér az egyik sarkában álló Magyar Tudományos Akadémia alapítój ának a nevét kapta. Rámutatott ugyanakkor, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban. Az egyházak ügyével kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem csök kentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. "A szabadság abszolút. Arról van szó, ki kap állami pénzt és ki nem. Ha valamelyik támogatást szeretne kapni, akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Magyarországon sz ámos közösség regisztráltatta magát egyházként, de nem voltak azok. Ezt csak a pénzért tették." A rendkívüli adók kivetését a miniszterelnök így indokolta. "2010ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztük a válsá gadóztatást, mert jövedelemre van szükségünk, hogy kilábaljunk ebből a válságból - hangoztatta. A kérdésre, hogy ezek az adók nem apasztjáke el a külföldi befektetéseket, Orbán Viktor megjegyezte:"Kibontakozóban vagyunk. Mindössze két napja nyitottam meg a Mercedesgyárat, amely a GDP 1 százalékát fogja megtermelni a következő évben." v v i i s s s s z z a a Ukrán hetilap: kibékíthetetlenek az ukrajnai magyar szervezetek ellentétei Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2012. ápri lis 7. szombat (MTI) – Lehetetlenné teszik magyar jelölt bejutását az ukrán parlamentbe az idei októberi választásokon a két kárpátaljai magyar szervezet között feszülő kibékíthetetlen ellentétek – írta szombaton megjelent számában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap. A mértékadó kijevi sajtóorgánum terjedelmes írásban foglalkozik az ukrajnai magyarság két meghatározó érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti, ki békíthetetleneknek tűnő ellentétek hátterével és azok kihatásával a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési képességeire. A cikk szerint a két szervezet mindig szemben állt egymással, így csak a közöttük lévő antagonizmus legutolsó megnyilvánulásának teki nthető, hogy Beregszászon az idén külön ünnepelték március 15ét. Annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarság általában jobban összetart, mint a többi nemzetiségi közösség, érdekvédelmi szervezetei között ahogy eddig nem volt, úgy ezután sem lesz béke – v éli a cikk. A hetilap szerint a KMKSZ és UMDSZ közötti kibékíthetetlen ellentét balul sülhet el az idei ukrajnai parlamenti választásokon, mert míg az 1994es, 1998as és 2002es voksolások alkalmával - az elkeseredett viszálykodás
