Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ ad min@cecid.net 201 20407 . 10 ismertsége meghatározó a civil szférában is, a politikai pályafutása előtti időkből származó kapcsolatait hatékonyan tudta kamatoztatni akkor is, amikor már a szervezeti életben kapott jelentős szerepet. Ő volt az, akit – a Szövetség ellenzéke – Tokai Györggyel és Frunda Györggyel együtt a „ neptuni árulókként ” tartott nyilván. (1993ban ők folytattak tárgyalásokat az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról Neptunon a korabeli hatalommal.) Valószínűleg nekik is (valamint Markó tudatos szervezetépítésének) köszönhetően erősödött meg és intézményesült a Szövetségen belül az a tendencia, amely a román országos politikába való integrációt, a mindenkori kormányzatban való részvételt, a Bukarestközpontú erdélyi magyar érdekképviseletet célozta meg. Hagyatékának egyik fontos eleme, hogy Borbé ly volt az egyike azoknak a nagyon keveseknek, akik tényleg jól beszéltek nemcsak románul, de „ bukarestiül ” is, akiket a román politikai elit is hitelesként, tárgyalóképesként ismert el. (Erre utal, hogy Borbély szerdai lemondása után Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök is ezeket a kvalitásait emelte ki)… (Manna.ro) A délvidéki magyarok is veszélyben vannak? – Óriási küzdelem várható a szerbiai elnök, parlamenti és helyhatósági választáson, amelyet május 6án rendeznek déli szomszédunkban. A tét, hogy hatalmon maradnake az Európapárti erők, vagy pedig egy, a mostaninál szkeptikusabb párt kerül a bársonyszékekbe. A radikálisok előretörése a dél vidéki magyarság számára sem lenne előnyös. Egy hónap múlva ismételten sorsdöntő választásra kerül sor Szerbiában, mivel déli szomszédunknál egyszerre tartanak majd elnök, parlamenti és helyhatósági választásokat. Május 6án a szerbiai választók arról is döntenek, hogy folytatódike a gyors haladás az Európai Unió irányába, vagy pedig a folyamat lelassul. A magyarság számára a minél jobb szereplés és a minél nagyobb képviselet eléré se a cél az országos közéletben (MNO) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú Ukrán hetilap: kibékíthetetlenek az ukrajnai magyar szervezetek ellentétei – „ Lehetetlenné teszik magyar jelölt bejutását az ukrán parlamentbe az idei októberi választás okon a két kárpátalja i magyar szervezet között feszülő kibékíthetetlen ellentétek ” – írta szombaton megjelent számában a ? ? Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap. A mértékadó kijevi sajtóorgánum terjedelmes írásban foglalkozik az ukrajnai magyarság két meghatározó érdekvédelmi sze rvezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti, kibékíthetetleneknek tűnő ellentétek hátterével és azok kihatásával a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési képességeire. A cikk szerin t a két szervezet mindig szemben állt egymással, így csak a közöttük lévő antagonizmus legutolsó megnyilvánulásának tekinthető, hogy Beregszászon az idén külön ünnepelték március 15ét. „ Annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarság általában jobban összeta rt, mint a többi nemzetiségi közösség, érdekvédelmi szervezetei között ahogy eddig nem volt, úgy ezután sem lesz béke ” – véli a cikk (MTI) Miért neonáci a Jobbik? – „ A Jobbik képvi selői a megtanulható személyes gyűlölet hívei. Annak példái, hogy a felelőtlen szavak végül mire vezettek. Komolyan sajnálom, hogy a Jobbik képviselői sorra mind tönkreteszik a saját életüket. A Solymosi Eszter ügyében, napirend utáni hozzászólásként a par lamentben elhangzott, részükről kommentár nélkül hagyott, tehát a Jobbik saját álláspontjaként érthető nyilatkozat segít megválaszolni a fenti kérdést, világossá tenni a párt tagjai és követői számára, hogy miért nem egy puszta retorikai fordulatról van sz ó. Mit jelent, hogy ők mindannyian egy neonáci párt parlamenti képviselői, illetve követői. Megemlékezni Solymosi Eszter halálának 130. évfordulójáról s a beszédet az 1882 óta
