Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Cent ralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20329 . 16 folytathatják tanulmányaikat. Pénzt – mondta a miniszter – nem kapnak, de állítólag a források átcsopo rtosításával az anyagi gondok is megoldódnak …” ? ? Simó Erzsébet (Háromszék) Iancu Laura: a magánvéleményem az, hogy nincsenek csángók – Interjú – Iancu Laura (1978, Magyarfalu) költő, író, óvó pedagógus, hittantanár, politológus és a közelmúltban szerezte meg a doktorátusát a PTE néprajz szakán. A következő könyve az Ünnepi Könyvhétre várható, március 15én József Attiladíjjal jutalmazták – „… A magánvéleményem az, hogy nincsenek csángók. Persze , dehogyis nem, hogyne volnának, vannak. Az én értelmezésemben moldvai magyarok vannak, a csángóság pedig állapot. A népcsoport s ezáltal a nyelv, a kultúra valamikor leszakadt, és elindult a saját útján, minden természetes és nemtermészetes hatás, inspir áció a román közösségből, nyelvből, kultúrából érkezett. A moldvai csángók Moldvába települt – többnyire – erdélyi magyarok és székelyek. Mint földrajzi kategóriát, kulturális jegyet kifejező fogalmat elfogadom a csángó szót, de tudjuk, hogy csángóknak nev ezik a gyimesieket, a barcaságiakat, olykor a Déva és Bácska térségében élő menekült vagy telepes székelyeket, tehát azokat, akik kiszakadtak a tömb magyarságból. A csángó problematikához, a probléma gyökeréhez az is hozzátartozik, hogy a másság jegyét és fogalmát kívülről ragasztották a moldvai magyar népcsoportra …” ( univpecs.pte.hu ) Mérgezett tő – „ Szokatlan, nagyon furcsa jelenség, amikor a többségiek törvénytelenséget, szeparatizmu st, szegregációt és diszkriminációt kiáltanak. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román oktatóinak és diákjainak jajkiáltásai, illetve a mögéjük álló politikusok egyetértő, sőt lázító nyilatkozatai azonban olyannyira mérgezett tőből fakadn ak, hogy végül ezt is csak a bántó ellenségeskedés számlájára írhatjuk. Egyesek, jobban mondva sokak számára ugyanis továbbra is elfogadhatatlan és megemészthetetlen, hogy a magyarság parlamenti érdekképviselete időnként konkrét eredményeket is felmutat vá lasztóinak. A konfliktusra éhes vagdalkozókat pedig mindig ki tudja elégíteni az a politikai oldal, amely éppen sóvárogva nézi, amint az e téren rendkívül megbízható RMDSZ éppen másnak tartja a hátát a kormányban. Az ellenzék – legyen bármilyen színezetű i s az – választások előtt röhögve veszi elő az etnikai kártyát, amely igazi aduvá válik abban az időszakban, amikor a magyar képviselet is előhozakodik kézzelfogható eredményeivel …” ? ? Páva Adorján (Krónika) Palira véve – „ Van abban valami sorsszerű, hogy lapunk hasábjain éppen aznap jelent meg a tanárnemzedékeket nevelő Jakab István cikke a doktori címek használatáról, amikor a Schmitt Pál államfő kisdoktorijával szemben fel merült plágiumgyanú miatt felállított bizottság nyilvánosságra hozta – ahogy várható volt – dodonai ítéletét. A köztiszteletben álló nyelvész e szavakkal zárta írását: „ A nem jogszerűen használó személlyel szemben az őt meg nem illető cím használatáért – akárcsak mások szellemi termékét jogtalanul felhasználó író, költő esetében – hamar kialakul az elmarasztaló társadalmi vélemény: idegen tollakkal ékeskedik.“ Már a pártállam idején is aktív magyarországi újságíró kollégától hallottam korábban a „telefondo ktor” kifejezést. Azokat az elvtársakat nevezték így, akik a megyei pártbizottságról betelefonáltak a jogi egyetemre: ugyan küldenének már át nekik egy doktori címet. A hírforrás maga is megnevezte egy délmagyarországi egyetem egyik oktatóját, aki pártvon alon lett doktor úgy, hogy értekezése a címen túl csak üres fehér lapokat tartalmazott …” ? ? Kocur László (Új Szó) Van kiút – „ Két héttel a parlamenti választások után mélypo nton van a felvidéki magyarok közérzete. De lehet, hogy csak azoké, akik még magyarként éreznek, illetve ennek az érzésüknek hangot adnak. Mert a csendes tömeg nem csalódott: az életért, a másnapi betevőért dolgozik, szenved, vagy csak egyszerűen várja a c sodát. Az Istentől, a média celebektől, a postástól - kinek éppen mi jut ebben a kificamodott világban. Amikor a kétségbeesett tekintetekkel kísért aggódó -