Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-02
K ISE BBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20302 . 25 A kormányrendelet értelmében a nemzeti kisebbségek szervezetei a székházak fenntartására, személyzeti kiadásokra, sajtótermékek és egyéb kia dványok, könyvek és tankönyvek beszerzésére, kulturális és tudományos rendezvényekre, tagsági gyűlésekre, valamint hazai és külföldi rendezvényekre, a szervezet működéséhez szükséges ingó és ingatlanbefektetésekre, valamint európai alapokból finanszírozott programok társfinanszírozására fordíthatják a költségvetési pénzeket. Három éve egyébként immár hivatalosan is az RMDSZ kasszájába folynak be ezek a támogatások, amelyek kezelője 2009 márciusától nem az addig ezt a szerepet betöltő Communitas, hanem maga a szövetség. Az RMDSZ ugyanis lemondott a parlamenti pártokat megillető költségvetési keretről, amely jelentősen kevesebb volt, mint a kisebbségeknek juttatott összeg. Az alakulat ellenzéke évek óta kifogásolja, hogy a szövetség a költségvetési támogatáso k egyedüli haszonélvezője. Az RMDSZ és a Communitas napokban meghirdetett pályázatai művelődési, sport, oktatási és az ifjúság közéleti tevékenységéhez nyújtanak támogatást, de alkotói ösztöndíjra, oktatók, kutatók utazási költségeinek részleges megtérít ésére is pályázni lehet. A Communitas három pályázata célozza meg a szórványközösségek támogatását: az egyik a szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek résztámogatására, a másik a szórványban folyó oktatási tevékenységek támogatására, a harmadik ped ig a szórványközösségek rendezvényeinek, magyar házainak támogatására vonatkozik. A pályázatokat az alapítvány szaktestületei bírálják el, a támogatásokat az RMDSZ vezetőiből álló kuratórium ítéli oda. v v i i s s s s z z a a Szerző(k): Rostá s Szabolcs Román – szerb csata a vlachokért ÚMSZ Bogdán Tibor | 20120302 02:51:51 A szerbiai román kisebbség jogainak tiszteletben tartását a két állam protokollumban rögzíti, amelynek legfőbb kitétele szavatolja azt, hogy a szerb állam „nem avatkoz ik be a románok ama jogának gyakorlásába, hogy meghatározzák saját identitásukat”. Románia az utolsó pillanatban meggondolta magát az uniós tagállamok brüsszeli külügyminiszteri találkozóján és nem vétózta meg, csupán elnapoltatta Szerbia EUjelölti státu sának megadását. Cristian Diaconesu külügyminiszter kifejtette: Bukarest nem kívánja megakadályozni Szerbia tagjelöltségét, csupán „normális garanciákat” akar a vlach kisebbség számára. Keserű pirulák Belgrádnak Bukarestet aggasztja a szerbiai, Timokvöl gyi vlachok sorsa, miután Belgrád több jogfosztó intézkedést hozott ellenük. Az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy a szerb hatóságok, miután – Bukarest szerint – kitalálták a vlach nyelvet, most a vlachok számára bevezetnék a cirillábécé kötele ző használatát. Románia Brüsszelben azt követelte Szerbia tagjelöltségének megszavazása fejében, hogy az unió erre vonatkozó hivatalos dokumentumaiban tegye kötelezővé Belgrád számára a Timokvölgyi románok alapvető jogainak szavatolását. Bukarest azt sze retné, ha az Európai Bizottság rendszeresen monitorizálná a román közösség helyzetét, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával közösen nyomon követné a szerb kormány kisebbségeket érintő intézkedéseit. Szerbiának nemrégiben még egy keserű tablettát le kel lett nyelnie uniós tagsága elnyerésének érdekében: bár nem ismeri el Koszovót független államnak, a Belgrád és Pristina között a múlt héten létrejött szerződés értelmében nagyobb mozgásteret kell biztosítania a szakadár államnak a regionális tárgyalások so rán. De Brüsszelnek tett
