Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20320 . 14 etnobiznisztől stb. , csak úgy, általában egy parlament elnöke nem engedheti meg magának, hogy tisztségviselőként ít életeket mondjon mások magyarságtudatáról, magyarságuk megéléséről, magyarságukról való gondolkodásmódjáról. Sem egy, sem két személyt érintve, de százezres nagyságrendben szelektálni a magyarságot végképp nettó ostobaság. Ez egyszerűen minősíthetetlen. Ha Baraknak azt rótták fel olvasói, hogy vulgárisan fejezte ki magát kommentárjában, akkor én azt mondom, jómagam is csak ezért nem vagyok magamhoz képest sem vulgáris e soraimban, mert nem találok szavakat. Noha a magyar nyelv káromlások terén szintoly gazd ag, akár a lexikát és a frazeológiát érintő más területeken , még a legotrombább szitkok is tartalmaznak némi megbocsájtó feloldozást, némi rejtett mosolyt, megbocsájtást, sőt humort, így aztán nem képesek kifejezni felháborodásomat! Ez a felkiáltójel az el őző mondat végén meg egyenesen nevetséges … ” ? ? Ardamica Zorán (Paraméter.sk) Az útkeresés évei jönnek – „ Számítani lehetett rá, mégis sokként érte a szlovákiai magyarságot (is) a márciusi idő előtti választások végeredménye. A közvéleménykutatásokból már korábban is nyilvánvalónak tűnt, hogy hatalmi átrendeződés zajlik a szlovákiai politikában, az eredmények pedig csak megerősítették, hogy előretört a Smer, és ez nem sok jó val kecsegtet a magyar közösségre nézve. Az MKPnak nem sikerült a visszatérés, és tizenhárom Hídképviselő került a parlamentbe. Ebből mindössze kilenc magyar, a párt pedig ellenzékbe szorult. A választás számos vesztese között a Híd és az MKP mellett a s zlovákiai magyarság is ott lehet: mind a két pártnak, mind pedig a magyar közösségnek súlyos dilemmákkal kell szembenéznie a jövőbeni érdekképviselet kapcsán. Az MKP és a Híd választási szereplésében egy dolog közös: az általános káoszban mindkét formáció viszonylag kedvező feltételek között rugaszkodott neki a választásnak, reménykedhettek a jó szereplésben, de kudarcot vallottak, így a közeljövőben át kell értékelniük a stratégiájukat. Gyorsan illik leszögezni, hogy teljesen mások a siker kritériumai a Hí d és az MKP esetében, a két párt nem mozog egy dimenzióban. Míg Bugár Béláék a parlamentben, igaz, valószínűleg ellenzékből kereshetnek kiutat a jelenlegi helyzetből, Berényi József pártja számára a tét a puszta túlélés …” ? ? Tokár Géza (Új Szó/Bumm.sk) Kultúrboom – „ Az erdélyi magyar – mint általában a magyar – mindig is hajlamos volt borúlátóan, a pohár üres felének optikáján keresztül szemlélni saját sorsát. A kisebbségi létből adódó sajátos helyzet önkéntelenül is azt az érzést kelti sokakban, hogy az anyanyelvi, kulturális, oktatási jogokért vívott mindennapos küzdelem közepette a magyar eleve hátrányba kényszerül a többséggel szemben. Márpedig amikor az egyén, sőt a közösség ön- és identitástudatát nagymértékben a kisebbségi – ebből eredően pedig a kisebbrendűségi – létérzés határozza meg, akkor roppant nehéz hinni a megmaradást, különösen a szülőföldön való megmaradást vázoló eszmékben, stratégiákban. Ez tulajdonképpen az elmúlt két évtized magyar oktatási rendszerének egyik mulasztása is: nem vértezték fel eléggé a felnövekvő nemzedékeket azzal a hittel, hogy attól még nem alacsonyabb rendű vagy kevesebb valaki, ha magyar. Arról pedig végképp kevés szó esik a túlzottan a gazdasági v álságra, a politikai csatározásokra fókuszáló társadalomban, hogy milyen eredeti, maradandó és minőségi értékeket képes felmutatni az erdélyi magyarság kulturális téren …” ? ? Rostás Szabolcs (Krónika) Asszimiláció és társadalmi kényszer – „ Az asszimilációs helyzetben ’egyéni döntés’ elé állított egyednek joga van arra, hogy a közösség egészétől megkapja a segítséget a valóban szabad döntéshez. Különben döntésének ’szabadsága’ a szabadság arculcsapása.” Ezekkel a sorokkal fejezi be Dávid Gyula a Szabadság 2012. márc. 9i számában megjelent hozzászólását az asszimiláció témájához. Dávid Gyula írása a kolozsvári magyar főkonzulátuson tartott, A str ukturális asszimiláció elmélete c. előadásom és azt követő vita továbbgondolásaként született …” ? ? Bodó Barna (Szabadság)
