Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20307 . 23 százalékot meghaladó részarány 8,5re zsugorodott. Szerbiában még nincsenek lebontott nemzetiségi adatok, de a Vajdaságban, ahol a magyarság túlnyomó része él, az egyre növekvő (általában szerb) beteleped és ellenére jelentősen csökkent a lakosság száma. Horvátországban, amennyiben a jelenlegi trend fennmarad, ötven éven belül eltűnik a magyar népesség. Romániában 1992ben 1.624.000en, 2002ben 1.432.000en, 2011ben 1.238.000en vallották magukat magyar nak, 6,6 százalékról 6.5re csökkent a közösség részaránya. "Fogy és székelyesedik a magyar Romániában" - nyilatkozta lapunknak dr. Magyari Nándor szociológus, a BabesBolyai Tudományegyetem tanára. "Az elmúlt tíz évben mintegy 200 ezerrel lettünk kevesebb en, az elmúlt húsz évet tekintve pedig további 220 ezerrel, azaz az egész időszakra számítva mintegy 420 ezerrel kevesebben vagyunk. Ez százalékosan azt jelenti, hogy durván egy negyedével lettünk kevesebben húsz év alatt." Kiemelte, hogy a fogyási trend a teljes román lakosságra érvényes, hiszen az összlakosság húsz év alatt 3,75 millióval, mintegy 16,5 százalékkal csökkent. A romániai magyarság arányait tekintve alig veszített - mondta, de a "széleken", azaz a szórványban helyenként megfeleződött a lakoss ág száma. A vesztesség legkevésbé a Székelyföldre érvényes, ahol ugyebár az asszimiláció nem tényező. A jövő tekintetében nyugodtan kijelenthető, hogy a romániai magyarság egyre inkább "elszékelyesedik" - állítja a kutató. A nagyméretű népességfogyás már helyenként a rendszerváltást követő húsz évben nehezen kiharcolt kisebbségi jogokat is veszélyezteti, ugyanis az anyanyelvhasználatot általában 1520 százalékos küszöbértékhez köti a szomszédos országok jogrendszere. Romániában például, ahol a külhoni mag yarság kétharmada él, az anyanyelvhasználati küszön 20 százalékos. Az előzetes adatok alapján négy vagy öt erdélyi kisebb városban és csaknem tucatnyi községben 1020 ezer erdélyi magyar veszíti el nyelvi, kisebbségi jogait. A jogszabály szerint, amennyibe n egy településen a magyarság aránya 20 százalék alá süllyed, jogvesztés következhet be, a továbbiakban már a helyi többség jóindulatán múlik, hogy tesze gesztust a kisebbség felé és megőrzi vagy sem annak korábbi nyelvi státusát. (A hivatali anyanyelvhas ználaton túlmenően az élet más területeit is érinti/érintheti a népességarány: a küszöb alá csökkenés esetén a kábelszolgáltatók törölhetik az összes magyar nyelvű csatornát a kínálatból.) A statusquo megőrzésében sokat segíthet egy országosan és helyil eg is erős magyar érdekképviselet, ám a politikai elmozdulások nem ilyen irányba mutatnak. A jogvesztés elkerülésére mielőbbi, még a végleges adatok nyilvánosságra hozatala előtti jogszabályi módosításokra, a nyelvhasználati küszöb csökkentésére lenne szük ség, amire nem sok remény látszik. Az immár három pártra szakadt romániai magyarság erejét felőrli az egymás elleni harc, politikai érdekérvényesítő képességét pedig csökkenti megosztottság. Ilyen horderejű módosításokra kormányzati szerepvállalásra, "mérl eg nyelve" pozícióra lenne szüksége a magyar érdekképviseletnek, de Tőkés pártjának megjelenésével és választási indulási szándékával maga a parlamenti képviselet megőrzése is kérdésessé vált. A Felvidéken is döbbenetes a magyar népesség fogyatkozásának ü teme. A rendszerváltás utáni húsz év alatt 109 ezerrel csökkent a magyarok száma, részarányuk pedig közel 3 százalékot csökkent. A helyzetet súlyosbítja, hogy Szlovákiában rendkívül magas, 7 százalék azok aránya, akik nem vallották be nemzetiségi hovatarto zásukat, ami többek között azt is jelezheti, hogy tartanak a hátrányos megkülönböztetéstől és a jövőbeli asszimiláció felgyorsulását sejteti. A tavaly májusban tartott népszámlálás előzetes adatai szerint Szlovákiában 458 467en vallották magukat magyarn ak. Még sosem volt ilyen alacsony, 8,5 százalék a magyarok aránya az országban. A magyar lakosság aránya a Nyitrai (24,6 százalék) és a Nagyszombati kerületben (21,8 százalék) a legnagyobb. Az utolsó száz év viszonyításában a tavalyi mutató azt jelenti, ho gy 30 százalékkal csökkent a magyar nemzetiségűek száma Szlovákiában. Viszont az sem elhallgatható mutató, hogy az elmúlt évi cenzus alkalmával 382 000 polgár nem vallotta be nemzetiségét! Tíz évvel korábban a lakosságnak csupán az 1 százaléka nem tüntette fel nemzetiségét, tavaly viszont már 7 százalékuk nem felelt a feltett kérdésre. A Statisztikai Hivatala a napokban csak előzetes eredményeket hozott nyilvánosságra, a végleges adatok közlésére még két éve van az intézménynek. A most közreadott mutatók s zerint Szlovákia lakosainak száma 5 397 036 fő, ebből 4 352 774 a szlovák (az összlakosságnak a 80,7 százaléka). Romának 105 738an vallották magukat, ez két százaléka az ország valamennyi lakosának. A 2011es népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozásá t követően a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azt nyilatkozta, hogy 5070 év múlva eltűnhetnek a magyarok Szlovákiából. A párt szerint a magyarok száma
