Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20307 . 15 mert minden egyes meggyőzött s zlovákkal csak nyerni lehet. Sokak számára ez utópisztikus képnek hat, mert valószínűleg sohasem próbálkoztak ezzel, sokkal jobban érzik magukat kis zárt magyar közösségükben, melyben az elmúlt évtizedekben szinte megállt az idő, s csak egyetlen irányból, délről, Budapest felől fúj be néha valami újdonságot a szellő. A folyamatos bezárkózással, befelé fordulással magunk alatt vágjuk a fát. Lassan, de biztosan kiderül, hogy az anyaország által nyújtott kedvezmények és lehetőségek komoly része nem bővíti a le hetőségeinket, hogy szabadabban és boldogabban élhessünk, hanem még frusztráltabbá tesz bennünket …” ? ? Nagy András (Új Szó) Gyűlölettel a toleranciáért? – „ A választási kampány végéhez közeledve már szinte megszokottá vált, hogy egyes helyeken ismeretlenek festékszórókkal csúfítják el a Híd választási óriásplakátjait. A jelenséget eddig csupán emberi hibaként és gyarlóságként értelmeztem, ám az MKP által szerv ezett, ehhez kapcsolódó ellenkampány miatt érdemes kicsit másképp is megvilágítani ezt a történetet. A szlovákiai magyarság történelmileg kialakult helyzete miatt egy többségi nemzet mellett éli mindennapjait, s ebből kifolyólag bizonyos fokú megértést és toleranciát szeretnénk tőlük. Erre nagy szükség is lenne, hiszen egy folytonosan ellenséges és feszült légkörben a kisebbségek számára kedvező döntések csak nagyon nehezen születhetnek meg. Az összefirkált plakátok üzenete azonban más: gyűlöletkeltéssel és kirekesztéssel mutatkozunk be azok előtt, akiktől toleranciát várunk! Joggal merülhet fel a kérdés: okos dologe alpári módon a kizárólagosságot hirdetni, miközben a többségi nemzet felőli megértésre, elfogadásra várunk? Saját magunk vajon szimpatikusnak tartanánk olyan házszomszédot, aki tőlünk barátságot, kedvességet szeretne, ám a saját testvérét vasvillával üldöz i el a háztól? A válasz minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű: az összefirkált plakátok nem segítik a magyarság számára rendkívül fontos békülékeny és nyugodt légkör kialakítását, mindössze egyegy aktivista, illetve az őket irányító „hatalom“ önös céljait szolgálják. Ennek kapcsán természetesen még azon is elgondolkodhatnánk: vajon hogyan nézne ki a világ, ha azt megint a gyűlöletet és a kirekesztést hirdetők irányíthatnák? …” ? ? Bastrnák Tibor blogja (Paraméter.sk) Tulipános ernyő alatt – „ Képtelen szabadulni egypártrendszert idéző beidegződéseitől az RMDSZ, hiába jelent meg immár a harmadik magyar alakulat is a politikai porondon, a szövetség vezetői változatlanul a magyar közösség kizárólagos képviselőinek tekintik magukat. Kiderül ez abból is, ahogyan például Kovács Péter , a szövetség főtitkára beszél a román költségvetésből – tehát adólejeinkből – a kisebbségi közösségeknek juttatott támogatásokról: örüljünk, hogy bár negyedét me gpályáztatják, magyarázza, törvény szerint erre sem lennének kötelesek, a pénz fölött csakis ők rendelkeznek …” ? ? Farcádi Botond (Háromszék) Arculatváltás – „ Sután indul a nagyobbik ro mán kormánypárt mozgalomalapítási kezdeményezése. Nagyon úgy tűnik, hogy a DemokrataLiberális Párt (PDL) nagyon szeretne magának szövetségeseket találni a közelgő önkormányzati, majd parlamenti választásokra, azonban nem nagyon van miből válogatnia, és ig azából azt sem találta még ki, hogy akivel lehetne, azzal milyen formában működjön együtt. A jobbközép erők egybekovácsolásának hangzatos jelszavával kitalált még hangzatosabb nevű Népi Mozgalomnak természetesen az igazi és legfőbb célja az, hogy a PDL hat almon maradhasson. Ezért persze nem érdemes kárhoztatni, hiszen a politikai pártok elsődleges célja rendszerint a hatalom megszerzése és megtartása. A baj csak az, hogy négyévnyi, a gazdasági válság miatti megszorítások fémjelezte kormányzás után a PDL ren oméja annyira megkopott, hogy önmagában immár képtelen lenne nemhogy újrázni, de még az ellenzéket megszorongatni sem. Ilyenkor gyakran élnek a népszerűtlenné vált
