Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10 .. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20204 . 22 programokat is: megvane bennük, amit keresünk, illetve megvane az, amire szüksége van a szlovákiai ma gyar közösségnek. Az elemző osztályozta a szlovákiai magyarok megmaradáshoz szükséges feltételeket is. Elmondása szerint szükséges a kisebbségi nyelv hivatalossá tétele, a kulturális önkormányzatiság, a regionalitás – hogy regionális szinten se szoríthass ák kisebbségi helyzetbe a szlovákiai magyarságot, - illetve a formális egyenrangúsítás, az alkotmányos egyenlőség. Ezek közül jelenleg egyetlen feltétel sem teljesül Szlovákiában. Elmondása szerint a szlovák pártok programjainak nagy többségében nagyon ke vés tér jut a magyaroknak. A magyar kisebbség például sem az SDKÚ, sem az SaS programjában nem szerepel. A KDH programjában megjelenik a magyarkérdés, de külpolitikai viszonylatban: a szlovákiai magyarságot a Magyarországgal való viszony kérdésével együt t kezelik. A programban kijelentik, hogy problematikus a viszony Magyarországgal, s ezzel kapcsolatban felmerül a kettős állampolgárság kérdése, valamint BősNagymaros ügye. Öllös szerint a program valamiféle közeledést irányoz elő. A Smer programja ezen a téren hasonló a KDH programjához. Egy mondatban szerepel a kisebbségi kérdés, kijelentik, hogy a párt kormányra kerülése esetén megfontoltan, gondoskodva fog bánni a kisebbségekkel. Öllös azonban figyelmeztet, a Smer is külpolitikai kérdésként kezeli az ügyet. Az elemző szerint nyilvánvaló, hogy minőségileg új kezdeményezés ezen a téren nem fog megjelenni. Nem alakul át ugyanis az ország magyarságdoktrínája, nevezetesen az, hogy Magyarország és a szlovákiai magyarság veszélyt jelent Szlovákia számára. Úg y véli, hogy az utóbbi másfél év is a hallgatás időszaka volt, s nem lettek felvetve a legfontosabb kérdések, a szlovákiai magyarok képviselete nem vállal vitát, pedig csak így lehet elérni a szükséges paradigmaváltást. Leszögezte: az még nem fordult elő a történelemben, hogy valami úgy változott volna meg, hogy hallgattak róla. Széles társadalmi párbeszéd kell, melyet Magyarország nélkül nem lehet lefolytatni – Szlovákiában ugyanis együtt tekintenek a szlovákiai magyarokra Magyarországgal. A kettős álla mpolgárság kérdését komoly feszültségforrásnak nevezte a jelenlegi kapcsolatokban. Véleménye szerint el kell érni, hogy Szlovákiában megértsék: ez az intézmény egyáltalán nem veszélyes. Jelenleg ugyanis él az előítélet, hogy ez fenyegető dolog, s ebből egy esek hatalmat tudnak kovácsolni. v v i i s s s s z z a a Nemzetközi jogász: az ukrán alkotmány nem rendelkezik egyértelműen az autonómiáról Budapest, 2012. január 31., kedd (MTI) - Halász Iván alkotmány- és nemzetközi jogász szerint az uk rán alkotmány nem rendelkezik egyértelműen a kisebbségi autonómia lehetőségéről. A szakértő azzal kapcsolatban nyilatkozott kedden az MTInek, hogy Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikatudományi intézet vezetője az Ukrinform hírü gynökségnek hétfőn nyilatkozva azt mondta, Magyarország "követelése", miszerint hozzanak létre magyar autonómiát az "ukrán Kárpátalján", ellentmond Ukrajna államszerkezetének. "Magyarország gyakorlatilag nemzetiségi autonómia létrehozását követeli Ukrajnát ól, ami a lényegét tekintve ellentmond Ukrajna egész államberendezkedésének" - tette hozzá. Mint Halász Iván kifejtette, az ukrán alkotmány kimondja: Ukrajna egységes, tehát nem föderális szerkezetű állam, ezt ugyan valóban úgy is lehet értelmezni, hogy akkor nem engedi meg a területi autonómiát, de egy másik fejezetében már rögzíti a Krími Autonóm Köztársaság létezését. Egyértelmű autonómiatilalom nem szerepel az ukrán alkotmányban - emelte ki. Az 1996ban elfogadott alkotmány tehát véleménye szerint " némileg ellentmondásos", de ez - mint mondta - nem ritka a posztszovjet alkotmányok esetében. A területi autonómiánál az ukrajnai magyaroknak elérhetőbb lehet a személyi elvű autonómia, amelyre a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatok említhető k példaként - mondta. Kárpátalján ez szerinte azért