Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis

2012-02-03

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

•  +

3630 904 6164

, http://www.ce

ucent

.ne

t/ admin@cecid.net 



201

20203

. 12 C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  Demográfiai dráma: a magyarok száma közel 200 ezerrel, az összlakosságé több

mint kétmillióval csökkent Krónika

 2012. februá

r 02. Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön

ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő,

ez 2 638 038 fővel kevese

bb, mint 2002ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes

eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807tel kevesebb, mint 2002ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent. Szakértők meglepőnek tartják a magyar

ság lélekszámának az összlakosságéhoz

képest nagyobb mértékű apadását. A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az

összlakosság 6,5 százalékát jelenti. Cigánynak vallotta magát 619 ezer személy (3,2

százalék). Ukránnak 51 700

személy, németnek pedig 36 900 ember vallotta magát. A 2002es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807

személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostan

i előzetes adatok szerint a magyarság

számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék. A cigány lakosság létszáma nőtt 2002höz képest, amikor 535.140 személy (2,45 százalék) vallotta magát e

nemzeti közösséghez tartozónak. A romániai németek esetében cs

ökkenés tapasztalható, 2002ben 59 764 személy vallotta magát németnek. A megszámlált lakosság 0,3 százaléka (59 200 ember) nem közölte nemzetiségét, vagy nem volt jelen. A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik

Kovászna (73,6

százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék). A romániai cigányok aránya Maros megyében a legmagasabb (8,8 százalék), ezt követi Călăraşi (8,1 százalék),

Szilágy (6,9 száz

alék) és Bihar megye (6,1 százalék). Az előzetes adatok szerint Románia állandó lakossága 7,1 millió háztartásban él. A 2011 októberi népszámlálás

során 8,5 millió lakást írtak össze, az épületek száma 5,1 millió, ebből mintegy 15 ezer társasház vagy tömb

ház. A stabil lakosság 52,8 százaléka városon él, 47,2 százaléka vidéken. Megyei bontásban a legtöbben Prahova megyében élnek (735, 9 ezer személy), következik Iaşi (723,6 ezer),

Kolozs (659,4 ezer), Temes (649,8 ezer), Konstanca (630,7 ezer), Dolj (618,

3 ezer), Suceava (614,5 ezer). A legkisebb a lakossága Tulcea megyének, ahol 201,5 ezer ember él, majd következik Kovászna (206,3 ezer),

Szilágy (217,9 ezer), Mehedinţi (254,6 ezer), Ialomiţa (258,7 ezer), Giurgiu (265,5 ezer), KrassóSzörény (274,3

ezer) és BeszterceNaszód (277,9 ezer). Horváth István szociológus: meghökkentőek az adatok „Meghökkentőek az adatok, azonban nem meglepőek”

– szögezte le a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári

szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amik

or arról faggattuk, lehetette számítani a romániai

népesség ilyen arányú fogyására. Mint részletezte, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a

magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Kérdésünkre, mivel magya

rázható az a tény, hogy a

magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, Horváth elmondta, ez a

számadat valóban meglepetést okozott. „Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében”

– indokolta a meglepetés okát a szociológus. Ugyanakkor

szerinte ezeket a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs

adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8