Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20229 . 21 Lesze változás a Fidesz határon túli politikájában? Paraméter.sk – 2012. február 29. - 6:52 | Ravasz Ábel A véletlenek összjátékának eredményeképpen úgy alakult, hogy 2012ben választásokat tartanak mind a négy nagyobb lélekszámú határon túli magyar közösségnek otthont adó országban. Ez jó lehetőséget teremthet a magyar kormányak arra, hogy újraértékelje határon túli politikáját. Már ha egyáltalán van erre igénye. A Fidesz hatalomra lépése óta Budapest a szelektív partnerség elvét érvény esíti a határon túli közösségekkel szemben: minden országban megvannak a saját kedvezményezett partnerei, a többi párt pedig a legjobb esetben is egy semleges viszonyra számíthat. Ez éles szakítás a korábbi gyakorlattal, amely abból indult ki, hogy a határ on túli magyarok mindenkori képviselete a partner a magyar kormány számára. (És hasonlóképpen, a határon túli szervezetek számára mindig az éppen aktuális budapesti kormány a tárgyalópartner.) Az idei választási év azonban egyben a szelektív partnerség elv ének kudarcát is jelentheti majd. Miközben Szlovákiában a Fidesz által támogatott MKPt – Semjén Zsolt támogadó átruccanása ellenére – folyamatosan a vonal alatt mérik, bejutása a parlamentbe pedig megint erősen kérdéses, Erdélyben sem látszik garancia arr a, hogy a Fidesz által preferált Tőkés László és frissen gründolt pártja ki tudja szorítani az eddig az országos politika szintjén monopolhelyzetben lévő RMDSZt. Mindeközben a tavalyi év végén megalakult a vajdasági VMSZ belgrádi alapszervezete, szerb tag okkal. A multietnikus pártok kizárása eddig a Fidesz krédójának részét képezte – nyilván esetileg, a Hídra dizájnolva – , most azonban Németh Zsolt külügyi államtitkár örömmel vette tudomásul, hogy „hidat építenek”(!) a két nemzet között. Ha a határon túli magyarság képviseletének fejlődése a fenti tendenciák mentén halad tovább, akkor a Fidesznek két ponton is szükségszerűen újra kell majd értékelnie eddig politikáját. Egyrészt, Budapest figyelmét nem kerülheti el az a tény, hogy a kooperatív, az érdekképvi seletet a kormány részeként elképzelő erők támogatottsága a határon túli közegekben rendre magasabb „mélynemzeti” ellenfeleiknél. Másrészt, a multietnikus pártok létrejötte szükségszerűség: ahogy a magyar közösségek létszáma csökken, úgy nőhet meg azoknak a formációknak a fontossága, amelyek képesek a többségi nemzet társadalompolitikai értelemben vett liberális részének mobilizálására a kisebbségek hatékonyabb képviseletének érdekében. Persze ahhoz, hogy a Fideszkormány le tudja vonni a megfelelő következ hetéseket arra is szükség lenne, hogy a magyarországi politikai elit feladja azt a tévképzetet, hogy a központból, azaz Budapestről kell diktálni a tempót, a módszereket és a témákat a Kárpátmedencei magyaroknak. Ez ugyanis korántsem célravezető, és látha tóan a Fidesz határon túli partnerei is nehezen tűrik a kiskorúsítást. Németh Zsolt nyilatkozata a multietnikus pártokról nem a Fidesz véleményének megváltozására utalt, sokkal inkább azt mutatta be, hogy tud változni a párt álláspontja a pragmatikus érdek eknek megfelelően. Németh persze szemantikai finomságokkal megpróbálta, khm, áthidalni a váltást (azaz: a szerb tagok „egy nemzeti alapon szerveződő pártot támogatnak”), azonban ez csak egy nagyon jóindulatú közönségnek tűnhet őszinte beszédnek. A Fidesz r eakciója a szlovákiai választásokra egyfajta próbája lesz annak, hogy az Orbánkormány mennyire hajlandó változtatni jelenlegi politikáján – már ha erre egyáltalán szükség lesz az eredmények alapján. Az mindenesetre tuti, hogy minimum Romániában, de valósz ínűleg a többi környező országban is árgus szemekkel figyelik a magyar politikusok, hogy mit lép Budapest március tizedike után. v v i i s s s s z z a a Zöld fény Brüsszelből – Boris Tadić: A tagjelöltség a szerbiai emberek jobb életének biz tosítéka Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2012. február 29., szerda Boris Tadić: A vlah nemzeti közösség helyzetére vonatkozólag elhangzó kifogások igazságtalanok (Fotó: Európai Unió Tanácsa/Beta/AP) Bár Románia beváltotta fenyegetését és a szerbiai vla h közösség helyzetének javításához kötötte támogatását, az Európai Unió Tanácsa végül egyöntetű döntést hozott: Szerbia elnyerheti a tagjelölti státust. A döntési javaslatot az Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos ülésén az Európai Unió tagállamai k ormány, illetve államfőinek kell formálisan is megerősíteniük. Az EU 27 tagállamának külügyminiszterei közül 26an kezdettől fogva támogatták a pozitív döntés megfogalmazását, Románia diplomáciai képviselője viszont külön biztosítékot követelt a Szerbiába n hatályos kisebbségi törvények maradéktalan alkalmazására.
