Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budape st, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20228 . 19 Szerző(k): Balogh Levente OGY - Kibővült az elismert egyházak listája Budapest, 2012. február 27., hétfő (MTI) - Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogál lást a képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek. Egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egy ház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyh áz - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tan ács, továbbá öt buddhista felekezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Budd hista Közösség). A lista egyetlen ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, a fideszes Demeter Zol tán viszont jelezte, hogy az a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen nemrég kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezetben jelenik meg, így - a képviselő módosító indítványának elfogadásával - a lajstromban is ez szerepel. A vallásügyi bizottság előzőleg a kérelmezők tevékenységével, tanításával és múltjával összefüggő feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. Az akadémia azonban nem nyilvánított véleményt , mondván, a vizsgálat nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség. A parlament - szintén a szakbizottság előterjesztésére - egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van a többi között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i K özösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést. A két előterjesztést a kormánypárti képvisel ők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNPs politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László - tartózkodott. A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNPs politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fideszfrakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel. A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges vál tozásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban. A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt. Ezzel a Ház, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Eg yházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Bu dai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Uni tárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el. Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba
