Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20225 . 16 A politikai helyzetet az EUtagállamok külügyminiszterei is áttekintik jövő héten, és a most bejelentett megállapodás előtt Brüsszelben olyan hírek szivárogtak ki, hogy a tagországok között továbbra sem egyöntetű a szerb tagjelöltség támogatása. Ash tonék mindazonáltal most úgy fogalmaztak, hogy "a megállapodások különösen üdvözlendők a Szerbia tagjelölti státusáról jövő héten folytatandó eszmecsere szempontjából". Az Európai Bizottság ezzel egy időben azt is jelezte: kész tanulmányozni annak lehető ségét, hogy megkezdhetie az EU a tárgyalásokat Koszovóval egy úgynevezett stabilitási és társulási megállapodásról. v v i i s s s s z z a a Kisebbségügyi konferencia - Jakab István: a megalapozott gazdasági hátterű közösség jobban tud élni a jogaival Kárpáti János, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Düsseldorf, 2012. február 24., péntek (MTI) - A rendezett viszonyok között élő, megalapozott gazdasági hátterű közösség jobban tudja gyakorolni, nap mint nap megélni saját jogait - mondta új ságíróknak Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke pénteken Düsseldorfban, a nemzetközi kisebbségügyi konferencián elhangzottak tanulságait összegezve. Az északrajnavesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugateurópai Országos Magyar S zervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD) szervezte a csütörtökön kezdődött kétnapos rendezvényt, együttműködve a Déltiroli Népcsoportok Intézetével. A konferencián szerte Európából húsz rangos előadó mutatta be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. Kiemelten foglalkoztak a Kárpátmedencében élő magyar kisebbségek kérdésével. Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy az eszmecserén na gy teret kapott a déltiroli példa, az északolaszországi németajkúak által megvalósított autonómiamodell. Az országgyűlési alelnök szerint DélTirol sikeréhez nagy mértékben hozzájárult a gazdaság is. "A jogokat csak akkor lehet igazán tartósan megőrizn i, ha valamennyien mögé tesszük a gazdasági részt is" - fogalmazott. Jakab számára a düsseldorfi tanácskozás másik fontos üzenete az volt, hogy a kisebbségek történelmi fájdalmait, "a sebeket csak oly mértékig szabad feltépni, ameddig egyértelmű választ, gyógyírt is tudunk adni". Ellenkező esetben, ha nincs megfelelő válasz, akkor az csak tovább rontja a kisebbség helyzetét - állapította meg. A tanácskozás pénteki ülésnapján nagy elismerést váltott ki BeateSibylle Pfeilnek, a Déltiroli Népcsoportok In tézete képviselőjének az előadása. Ő egyfelől a kisebbségi nyelvhasználatot elősegítő Európa tanácsi dokumentumokat elemezte, másfelől pedig viszonylag részletesen taglalta a Jakab István által kiemelt témát is, nevezetesen az önigazgatás gazdasági vonatko zásait. Úgy vélekedett, hogy DélTirol példája azt mutatja: a többnyelvű régiók gazdasági versenyelőnyt élvezhetnek, hiszen a többféle kultúrában is otthonosan mozgó munkaerő nagyobb értéket képvisel a munkaerőpiacon. Az előny a másik irányból is kimutatha tó: a kisebbségi nyelv- és kultúraápolás pótlólagos munkalehetőségeket biztosít. BeateSibylle Pfeil az Európa Tanács által játszott pozitív szerepről szólva kiemelte a "kisebbségek pozitív diszkriminációja" fogalmának a bevezetését és érvényesítését, va gyis annak a felismertetését, hogy a kisebbségek eleve adott versenyhátrányát kedvezményekkel járó megkülönböztetéssel kell kiegyensúlyozni. DélTirol németajkú lakossága - emelte ki továbbá az előadónő - a közös, nemzetiségi törekvések érvényesítése sor án képes volt felülemelkedni a belső pártpolitikai megosztottságokon. Christoph Pan, aki szintén a Déltiroli Népcsoportok Intézetét képviselte az eszmecserén, ezt kiegészítette azzal a megállapítással, hogy hatékony autonómia csak akkor valósítható meg, ha ahhoz sikerül megnyerni a többségi nemzethez tartozó lakosok támogatását. "Meg kell tudni győzni őket arról, hogy tapasztalati tények mutatják: a többségi nemzet számára is haszonnal jár a virágzó kisebbségi autonómia" - mondta. Ezzel kapcsolatban Bodó Barna, a kolozsvári Sapientia Egyetem tanára is úgy fogalmazott, hogy "az autonómiafolyamat sokszereplős játék". Megjegyezte azonban, hogy egyelőre korántsem sikerült abba minden szereplőt bevonni, és Romániában az elmúlt években gyakorlatilag semmil yen előrelépés nincs a kisebbségek ügyében. Példaként a 2005ben benyújtott kisebbségi törvénytervezetet hozta fel, amelynek eddig csak egy kisebb részét tárgyalták meg parlamenti bizottsági szinten, de annyi módosító javaslatot nyújtottak be az eredeti sz övegtervezethez, hogy Bodó szerint "most már talán jobb lenne visszavonni az egészet". v v i i s s s s z z a a