Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20223 . 25 UMDSZ körül? 2009ben az UMDSZ számára is kínos dolog történt: az Unió Kárpátaljai Jótékonysági Alapítványnak voltak elszámolási problémái, amelyet a korabeli kormány is kifogásolt. Ezt az UMDSZ is kifogásolta, és meg is szakította a kapcsolatot az említett alapítvánnyal. Tehát erre gondoltam, amikor a pénzügyi anomáliákról beszéltem. – A garancialevél kiadása jogának visszavonását eddig azzal magyarázták, hogy állítólag az UMDSZ donecki maffiózóknak adott k i Magyar igazolványt. – Az, hogy az UMDSZtől a mostani Magyar Kormány megvonta a támogatási nyilatkozatok kiadásának a jogát, arra vezethető vissza, hogy a Kormány úgy látta, a Magyar igazolványok kiadásának során indokolatlanul magas volt a kiadott igazo lványok száma. Ebben az ügyben indult el vizsgálat, ezért vonta meg a Kormány a támogatói nyilatkozatok kiadásának jogát. Egyetlen magyarországi politikus sem nyilatkozott úgy, hogy az UMDSZ „donecki maffiózóknak” nyújtott volna támogatást. Hogy ilyen foga lom mégis bekerülhetett a kárpátaljai magyar köztudatba, az valószínűleg a helyi politikai csatározásoknak köszönhető. Lapunk megkereste az interjú szerzőjét is. Olekszandr Vorosilov háttérinformációkkal szolgált a beszélgetéssel kapcsolatban: – Engem k ülönösképpen nem érdekelt az UMDSZ és a KMKSZ viszonya. A téma menet közben merült fel. Én lejegyeztem, amit a főkonzul úr ezzel kapcsolatban mondott és az interjúba illesztettem. A cikk tartalmát több alkalommal egyeztettem Tóth Istvánnal. A főkonzul több helyen igazított rajta, majd jóváhagyta a szöveget. Ezt a kéziraton elhelyezett aláírásával is nyomatékosította. A beszélgetés ezt követően látott napvilágot. A szerkesztőségtől: Tóth István sok mindent elmondott lapunknak, de ezzel még kacifántosabbá t ette a dolgot. Érthetetlen számunkra például, hogy a Magyar igazolványok kérdését milyen megfontolásokból hozza összefüggésbe az Unió alapítvánnyal. Az általa megnevezett intézménynek ugyanis semmi köze nem volt a dokumentumok kiadásához, lévén, hogy az al apítvány kizárólagosan a magyar – magyar kapcsolattartási támogatás ügyeit intézte. (Csak zárójelben: a mi ismereteink szerint a kifizetések rendben zajlottak és az elszámolás is hiánytalanul megtörtént a Miniszterelnöki Hivatal felé, amelyik nem támasztott semmilyen követelést az alapítvánnyal szemben). A főkonzul azt állítja, egyetlen magyarországi politikus sem nyilatkozott úgy, hogy az UMDSZ donecki maffiózóknak adott volna támogatást. Nos, ez nem egészen fedi a valóságot. A 2010 novemberében megtartott M áérten ugyanis maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki a magyarországi és a határon túli magyar politikusok előtt, hogy az országos szervezet „kötegszámra” adott ki Magyar igazolványokat donecki maffiózóknak. Ezt a vádat később Semjén Zsolt miniszt erelnökhelyettes és Németh Zsolt államtitkár többször megismételte. Abban részben igaza van a diplomatának, hogy a helyi politikai csatározásoknak köszönhetően került be a téma a köztudatba, s vált a Kárpátmedencei magyar folklór egyik alkotóelemévé. Mi azért pontosítanánk: nagy valószínűséggel ezzel a kitalációval a csatározás egyik részvevője, jelesül a KMKSZ vezérkara csalta lépre Magyarország fent említett vezető politikusait, csapta be a Kárpátmedencei magyar társadalmat. v v i i s s s s z z a a Gazdasági együttműködés a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek között Népújság, Lendva 20120223 A magyar gazdaság fejlődése szempontjából különleges adottságnak tekinthető az ország határain kívül élő magyarság, akik tapaszta lataik, a szomszédos országok kultúrájáról szerzett ismereteik, valamint a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségük által képesek egyfajta gazdasági hidat képezni Magyarország és a szomszédos országok gazdaságai között. Ezen kívül a magyar kormány fontosnak tartja ezen közösségek gazdasági megerősödésének segítését, mint a szülőföldön való boldogulás egyik feltételének javítását. A korábbiakban ezekre a kérdésekre aránytalanul kevés figyelem összpontosult. A jelenlegi magyar kormány gazdaságpoliti kájában kiemelt jelentőséggel bír a Kárpátmedencei Gazdasági Tér újjáépítésének kérdése, amely törekvés úgy segíti a magyar gazdaság növekedését, hogy közben többlet együttműködési lehetőséget teremt a szomszédos országokban élő magyar közösségek számára. Ez a szemlélet megjelenik mindegyik gazdaságpolitikailag releváns stratégiai dokumentumban, így az Új Széchenyi Tervben, a Külgazdasági Stratégiában, valamint a közvetlenül ezzel a kérdéssel foglalkozó Wekerle Tervben. A szomszédos országokban élő magyar közösségeket arra biztatjuk és abban kívánjuk segíteni, hogy megfogalmazzák saját
