Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Eur opica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20202 . 16 megint leképezzük a magyarországi párt- és érdekviszonyokat, s megcsináljuk az anyaországi választások C aragialés paródiáját a k u lőrlokál nevében? Ha már választani kell, akkor inkább mindkettő. Lenne már igény egy kis magyarmagyar gyűlölködésre, lövészárkok megásására a Hargitán, a véres tősgyökér körbehordozására a Székelyföldön. Vetik sűrűn a viszály mag vait. Azok a semmirekellők, a maguk önérdekét képviselők. Nem úgy, mint a magunkfajták. (És nekünk is van Noua Dreaptánk – amiről ne feledkezzünk meg!) Akkor meg azonnal megszülethetnek a békülékeny hangú nyilatkozatok is, amelyek az összefogás nagyszerűsé gét hangsúlyozzák, mert különben parlamenti képviselet nélkül maradhat árva kisebbségünk. Aminél rosszabbat el sem lehet képzelni, legfeljebb csak azt, ami tényleg rosszabb, hogy a másik magyar csapat küldi be a képviselőit, és azok elrontják az autonómiát . Mert csak elrontani tudják. Azt se tudják, mi az …” ? ? Krebsz János (ÚMSZ) A bér(emelés) ára – „ Nem annyira az utca nyomása, mint inkább a választások közeledése kényszerítette r á a narancsvörös hatalmat arra, hogy engedjen kissé a mármár elviselhetetlenül szorosra húzott nadrágszíjon. Kormányilletékesek máris fizetésemelést lebegtetnek, ha csak ötszázalékosat is. Persze nem is várnak el sokat cserében, legfeljebb néhány százalék nyi népszerűségemelkedést …” ? ? Bogdán Tibor (ÚMSZ) Nesze Hedvig, fogd meg jól! – „ Így néz ki tehát az, amikor a Szlovák Köztársaság kormánya úgymond erkölc si jóvátételt ad a magyarságáért a nyílt utcán összevert lánynak azért, mert hivatalos szervei elfelejtették, melyik évszázadot is írjuk és ezért nem túl kifinomult és nem eléggé "huszonegyedikszázadi" módszerekkel gyötörték éveken át a soviniszta erőszak áldozatát … Ennyi jár azért, hogy az állam hivatalos szervei, az igazszágszolgáltatás "nagyágyúi", szakértőkkel, belügyminiszterrel és persze miniszterelnökkel a csúcson összevissza beszéltek, vagy éppen nyíltan hazudtak. Nincs jogom megkérdőjelezni Malin a Hedvig döntését, aki érthető módon szeretett volna pontot tenni ennek a szomorú históriának a végére. Ezt bizonyára már évekkel ezelőtt szívesen megette volna - ha engedik neki. A megbékélés, a kölcsönös kéznyújtás egyébként is szép, derék dolog. A kölcs önös, kéznyújtás, a kölcsönös! De nem az ilyen semmitmondó, pökhendi, cinikus odavetett mondathalmaz, melyből csak úgy süt az őszintétlenség és a "különvélemény"…” ? ? Szűcs Dániel (Felvidék.ma) Intő – „ Sokan vélik úgy, hogy az oktatás színvonala amellett, hogy nem üti meg a kívánt szintet, fokozatosan süllyed. Nyilván van benne valami. Ám ahogy a mondás tartja, fejétől büdösödik a hal. Az oktatási minisztérium korábbi vezetője az anyany elven való tanulás ellehetetlenítésében látta legfontosabb feladatát …” ? ? Tóth Viktor (KISZO) Kié lesz a jövő? – „ A m aribori Magyar Tanszék, a magyar nyelvet egyetemi szinten oktató egyedüli szlovéniai intézmény megalapításának harmincadik évfordulóján, melyen szép számban gyűltünk össze az elmúlt héten, ismét erőteljesen körvonalazódott a kisebbségi lét egyik alap- és á llandó kérdése: milyen lesz és kié lesz a jövő? …” ? ? Király M. Jutka (Népújság, Lendva) „ Harmadik félidő “ a pokolban – „ A háború nem egyéb, mint a politika folytatása más eszkö zökkel - mondta még régen Klausewitz . Ezt azóta is temérdekszer idézték, ha a politikai tárgyalások - néha azok sem előzték meg a háborút - sikertelenek voltak. A puskaporos Balkánon, illetve annak a peremvidékén is sajnos többször bizonyították a porosz g ondolkodó igazát. A háborúnak azonban nem feltétlenül kell halottakat, sebesülteket jelentenie, sokszor gondolati síkon zajlik. A legújabb háború immár másfél évtizede véget ért, de a fejekben nem született béke. Ennek egyik bizonyítéka a szerbiai kézilabd a Európabajnokságon történt incidens is. Az egymás elleni elfojtott vad indulatok elemi erővel törtek felszínre a stadionban és utána az utcán is. Ezúttal azonban „civilek” voltak az áldozatok, vagyis nem a kemény szurkolói
