Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-18
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 B udapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20218 . 19 kivizsgálás, őket, mint megvádolt és hírbehozott szervezetet, nem értesítették és nem kérdezték meg. Ugyancsak a sajtóból tudja, hogy az ominózus vizsgálat lezárult, bűnösnek találtattak, de hogy miben, azt szintén nem közölték velük. Leh etetlen és megalázó helyzetbe kerültek - így tisztázni sem tudják magukat a tagságuk előtt. Gajdos hangsúlyozta, mivel szervezetük a legnagyobb kárpátaljai magyar szervezet, kétszer annyi önkormányzati tisztséget nyert el a választópolgárok jóvoltából, min t az Orbánkormány kizárólagos partnerének tekintett KMKSZ, ez a megalázó bánásmód, és kirekesztés tulajdonképpen nekik is szól. Véleménye szerint ezzel a durva és megmagyarázhatatlan eljárással a nemzeti együttműködés kormánya nemcsak kirekeszti őket a ne mzeti együttműködésből, hanem gúnyt is űz belőlük. Az UMDSZ is utánajárt mire alapozta Németh Zsolt maffiózós vádját. Négy Kárpátaljáról származó, magyar eredetű, jelenleg Donyeck megyében lakó személy kapott magyar igazolványt. Talán ők lehetnek a "maffi ózók" - mondta. Hangsúlyozta, bár eszközeik nemigen vannak a média nyilvánosságát leszámítva, nem adják fel. Az UMDSZ továbbra is kérni fogja, a magyar kormány hozza nyilvánosságra a vádat és a kivizsgálás eredményét. Ezúttal is köszönetét fejezte ki a mag yar ellenzéki pártoknak, akik kiállnak mellettük és napirenden tartják a kérdést. (MSZP, LMP, szerk.megj) Szabó Vilmos parlamenti képviselő, aki már öt írásbeli kérdést intézett az ügyben a Közigazgatási és Igazságügyi (KIM) illetve a Külügyminisztérium illetékeseihez, eddig még tartalmi választ nem kapott. Első interpellációja Semjén Zsolt nemzetpolitikát felügyelő miniszterelnökhelyetteshez szólt, aki formálisan válaszolt ugyan, a külügyhöz irányítva az érdeklődőt, jelezve, hogy a KüM végzi a kivizsgál ást. Onnan egyelőre annyit tudott meg, hogy folyt kivizsgálás, amely igazolta a visszaélést, de az eredményt titkosították. Legutóbb ismét a KIMhez és Semjénhez irányították. Szabó megkeresésünkre elmondta, hogy kérdéseit továbbra is felteszi, és a parlam ent illetékes szakbizottságai elé viszik, ha szükséges. Állítja: mind a kivizsgálásoknak, mind a titkosításnak vannak szabályai, olyan helyzet nem állhat elő, hogy az is titkos, hogy miért titkos valami. A kormánynak válaszolnia kell legalább arra, melyi k tárca végezte a vizsgálatot, miért nem hallgatták meg a megvádoltakat, miért titkosították úgy, hogy még az érintett sem ismerheti meg és egy parlamenti képviselő - legyen az akár a nemzetbiztonsági bizottság tagja - sem tekinthet bele? A titkosítás nem zetbiztonsági kockázatot sejtet, ámbár elég nehéz elképzelni, mivel veszélyeztetheti egy határon túli 150 ezer fős közösség egyik pártja a magyar nemzetbiztonságot. A kárpátaljai magyar sajtóban megjelentek szerint a választalanság arra utal, hogy kormányk örökben egyszerűen képtelenek elfogadható magyarázattal szolgálni a méltánytalanságra, egyik érintett tárca sem kívánja felvállalni ezt a vállalhatatlan helyzetet, amibe belekényszerítették őket. Szabó Vilmos nem kíván találgatni, szerinte erre hivatalos és nyilvános választ kell adnia a kabinetnek, hiszen nemcsak az UMDSZt, hanem tagságát is hátrányok érik. A volt nemzetpolitikai államtitkár személyesen tájékozódott Kárpátalján arról, hogy valóban hátrányos megkülönböztetést szenvedneke az UMDSZ tagok, ugyanis olyan sajtóinformációk láttak napvilágot, hogy a KMKSZ (esetenként?) ahhoz köti a garancialevél megadását, hogy a kérelmező melyik szervezet tagja, és megalázó bánásmódban részesíti a nem KMKSZtagokat. Úgy gondolja, bizonyára vannak túlzások a sz emélyes beszámolókban, de hogy a jelenség létezik az kétségtelen, hiszen több egybehangzó személyes tapasztalat bizonyítja azt. Állítása szerint korábban is megtörtént, hogy a pártszimpátia bizonyos fokon befolyásolta a támogatások mértékét, de ilyen típus ú intézkedésre, hogy a közösség egy részét diszkriminálják, hogy egyes szervezetek támogatását teljesen lenullázzák, a magyar nemezpolitikában még nem volt példa. Kérdésünkre, hogy 2002ben, az ő államtitkársága idején az oktatásinevelési támogatás miér t és hogyan került át az első Orbánkormány által megbízott KMKSZtől az UMDSZhez, Szabó elmondta: a rendszer akkor indult, a státustörvény megszavazása után. Az örökölt helyzet hasonló volt, még ha nem is ilyen mértékben, az UMDSZ és környezete a pálya s zélére szorítottan, minimális támogatással működött. Ő jelezte a KMKSZ felé, hogy a továbbiakban mindkét szervezet részese kell legyen az együttműködésnek, az ilyen jellegű ügyvitel bonyolításának, mert mindkettő legitim, tagsággal és támogatókkal rendelke zik. A KMKSZ ilyen formában nem kívánt együttműködni, többek között azért, mert megpróbálták orvosolni az UMDSZt ért korábbi méltánytalanságokat. Hasonló tapasztalatról számolt be Gémesi Ferenc, a második Gyurcsánykormány nemzetpolitikai szakállamtitkár a, akinek hivatali idejében, 2008tól indult a kapcsolattartási támogatási és schengeni vízum könnyített megszerzési programja.
